2015. február 24., kedd

2014/2015 tanév kezdete





Drága Kicsi Csillagaim!


Vége lett a nyárnak, és beköszöntött a szeptember. Új tanév, az új élet folytatódik.
Szeptember 04.-én volt egy osztálybuli a csömöri tónál. 
  Te kivitted a quadot is, és bemutattad a tudományodat.
Együtt voltak a szülők,és a gyerekek. Volt főzés, foci, játék, és erőpróba az erdőben.Ott megbeszéltük a társaitokkal, hogy 07.-én  egy családi programot szerveztünk a Hajógyári Szigetre.




Már a Máté is aktív részese volt a játékoknak.

A tanév első szülői értekezleten elmondták a tanáraitok, Mónika néni és Kati néni az év programjait, tanmenetet, és beszélt a követelményekről.
Mivel Apa dogozott, akkor én mentem Andriskán a Te értekezletedre. Mónika néni felvázolta az évet. Különösen sokat beszélt az királyréti Erdei Iskola c. programról. Mindenki nagy lelkesedéssel készült rá, mely a harmadik héten lesz.
Andriskám, amikor először hallottál róla, -még márciusban, azóta emlegetted és vártad nagyon.
Épp láthatási hétvégéje volt Anyának. Vasárnap lázasan jöttél haza tőle, kisírt szemekkel.
-Meme, gyógyítsál meg, mert nagyon szeretnék menni. 
Reméltük, hogy a lázad csak az egynapos láz kategóriája, és másnapra minden elmúlik. Egész éjjel borogattalak, hideg fürdőztelek. Hősiesen tűrted a hideg vizet. Majd megszakadt a szívem, látva az elszántságodat és a küzdelmedet. Sajnos másnapra sem lettél jobban, de még két napunk volt, hogy rendbe jöjj. Sajnos nem sikerült, így betegen itthon maradtál, amíg a többiek, már útban voltak. Később tudtam meg, hogy elég sokan lemaradtatok, mert mindenki ugyanolyan beteg volt.
Nagyon nehezen beletörődtél a sorsodba. Később  Mónika néni megígérte, hogy lesz még ilyen program, akkor biztosan már ott lehetsz.

Lassan beleszoktatok a tanulásba, fegyelembe. Az év elejei felmérők nagyon jól sikerültek. Csak így tovább.

Egyre jobban bent voltunk az őszben. Egy kedves ajtódíszt készítettetek ketten, nekem.


Nagyon büszkék voltatok rá.
Iskola előtt reggelente jókat bolondoztatok Mátéval, amíg elkészült a reggeli. Már nem kísértelek el, mint tavaly Benneteket, hanem bicajjal jártok, így kicsit több időtök maradt reggel az indulás előtt..

Bencém, a Ti osztályotok a Kutatók éjszakája programon vett részt. Kati néni Téged is elvitt Andriskám, kárpótlásul az Erdei iskoláért.

 

A szabad időtökben, mint már annyiszor elmentünk az Állatkertbe.










 mert soha nem tudjátok megunni.

Most egy kicsit kanyarodjunk vissza a múltba. 2010. februárjában befagyott a tó.
Kivittünk Benneteket. Nagy buli volt a jégen. Több busszal, jött sok-sok  hokis kis gyerek. Koriztak, cikáztak, nagyon jól érezték magukat. Délután meccseket játszottak, más csapat játékosaival. Elbűvölten néztétek őket.                   


-Apa, én hokizni szeretnék -Mondtad Andriskám.
-Kisfiam! Én is boldog lennék, de amíg K.-en vagytok az lehetetlen.
Szomorú voltam, mert pont a Ti korosztályotok voltak, és nagyon beillettetek volna közéjük. Milyen igazságtalan az élet Veletek, gondoltam.

Másnap kivittük a korijaitokat a tóhoz, hogy megpróbáljátok milyen is a korcsolyázás. Egyik oldalatokról a másikra estetek, de nem adtátok fel, és lelkesen győzködtétek magatokat, hogy "mindenki így kezdi". Jó pár lila folt emlékeztetett Benneteket napokig erre a vasárnapra.

Vissza kellett mennetek Anyához K-re. Elolvadt a hó. Úgy gondoltuk elfelejtettétek, amit mondtatok.

2013. telén újra elkezdtétek mondogatni, hogy korizni szeretnétek. Elvittünk Benneteket a Pólusba.


Ugye emlékeztek?

Az álom, álom maradt, a valóság meg K. város volt. Ott nem lehetett hokizni.
De eljön az ideje mindennek, és minden álom teljesül egyszer.


Most újra 2014.-ben vagyunk.
Mondtam Apának, hogy nézzen utána, hogy hol hokizhatnátok, bár ez még titok volt. Apa felkeresett egy egyesületet, de ott elküldték azzal, hogy túlkorosak vagytok. A kortársaitok 4-6 éve hokiznak már. De van egy egyesület, ahol mindenkit szeretettel várnak.

Telefon, egyeztetés Krisztiánnal.


-Jöjjenek azok a fiúk, szeretettel várjuk őket.
Andriskám, mint mindig, Te voltál a vállalkozó szellemű, és elmentél a próbakorcsolyázásra. Bencém, Te itthon vártad az események alakulását.
Meleg volt, és mint két tapasztalatlan hokis, elindultok Apával az Újpesti Jégcsarnokba, lengén.
Volt nálatok kori, de más nem.
-Na Andris menj le a jégre, és told a kaput.
Andriskám, szorgalmasan toltad 50 percet a kaput, lenge őszi öltözetben, de azért kaptál egy kesztyűt Krisztiántól.
                                                      
Meg is lett a jutalma az igyekezetednek.
-Jöjjön ez a gyerek, nagyon jó mozgása van.
-Hurrá.

Október 16.-án megkaptátok a felszereléseteket, és indulhat a hokis karrier. Még nagyon megilletődve, pipaszár lábakkal, gyenge karok, kiálló bordák, só nehéz táskák, még. De lesz az még úgy sem. Start fiúk! Előttetek a hokis élet.

 A mindennapok
Még ő is beállt hokisnak. 

Ami a legfontosabb, akiknek köszönhetitek, hogy megtanultok hokizni.
http://m.cdn.blog.hu/je/jegkorong/image/Mol%20Liga%20portr%C3%A9k/NZStars/SzajbertK.jpg 
Krisztián, a kiváló nevelő és oktató
Netkovszky Kálmán, aki mindig mosolyog és megértő a gyerekekkel
http://m.cdn.blog.hu/je/jegkorong/image/Mol%20Liga%20portr%C3%A9k/NZStars/SzajbertP.jpg
Aki a kicsik kedvence, de kőkemény is tud lenni, ha kell


Szépen lassan haladtatok lépésről lépésre. Sokat bukdácsoltatok, sokat estetek, de mindenki így kezdi. Az edzők végtelen türelemmel, nézték mit csináltok, és terelgettek a helyes úton.


Egyik vasárnap felmentünk a libegővel a János hegyre. Ez volt az első találkozásotok olyan eszközzel, amely a síelésnél is fontos lesz. Nagyon tetszett Nektek.
Az volt a terv, hogy a János hegytől gyalog lemegyünk a kisvasútig.







 Utazunk egy kicsit, majd leszálltunk, ahol tudtuk, hogy van egy játszótér és ott maradtunk egy kis pihenő erejéig.

Amikor már kissé elfáradtatok újra visszamentünk a Jánoshegy megállóig a kis vonattal és felgyalogoltunk az erdőben a kilátóig. Ott is volt egy játszótér játszó tér ahol szintén kötelező volt leállnunk. Ott is mindent kipróbáltatok. Máté nagy sikert aratott a szülők körében az ügyességével.
 Eléggé előrehaladott volt már az idő, ezért, úgy döntöttünk, hogy elindulunk haza, de már nem a Libegővel, hanem lemászunk a hegyről az erdei utakon. Nagyon szép séta volt, néhol igen nehéz terepen, de helyt álltatok becsületesen.


Megy, megy az idő és a Máté csak öregszik.
Egyre több programban rész vesz tevőlegesen, nem kell cipelni, megy a saját lábán. Sokszor gyorsabban, mint kellene.

Régebben voltunk többször bowlingozni. Többször emlegettétek, de nem találtam a Bónusz Brigádon kedvezményes játékot. Egyik nap sikerült, pont akkor, amikor mindketten több 5-öst kaptatok.
Bejelentettem, hogy jutalom program van estére, de csak úgy, ha lefekszetek délután. Volt némi morgás, hadakozás, de megadtátok magatokat, aludtatok vagy 3 órát. Így szabad volt a pálya, indulhattunk bowlingozni.

-Apa, hová megyünk ?
-Majd meglátjátok
-De Apaaaa!
- :-D

Volt nagy öröm, amikor megláttátok hol parkoltunk le. Egy bowling terem mellett.

Tartottam tőle, hogy a recepciós kifogásolja majd, hogy ilyen ifjú legények, ilyen későn mit keresnek itt. De a bácsi nagyon készséges és udvarias volt. Kifaggatott Benneteket, hogy hol és hogyan tanultok. Megkérdezte sportoltok-e. Amikor megtudta, hogy hokiztok, elismerően bólogatott, hogy ez nagyon jó, mert egy szép, de kemény sport. Igen ez kell ilyen komoly legényeknek. :-)






Bár már késő volt, de fáradhatatlanok voltatok. Hogy ki lett a győztes, nem emlékszem rá, de szerintem mindhárman, mert jól szórakoztatok és kikapcsolódtatok.


Most már kevésbé vagytok szabadok, mint régen. De megéri, mert szépen fejlődtök a hokiban, jól tanultok. 

A Cápák csapata olyan, mint egy nagy család. Ott is, mint minden családban, a Mikulás ajándékot hoz a gyerekeknek.




A Mikulás idén nagyon bőkezű volt Veletek, mert Apa dolgozójába, -mint minden évben, hozott ajándékot.
Egy évvel ezelőtt sajnos nem lehettetek itt, mert ugye a papír az papír, és azon a napon nem volt láthatás.
Ezt a gyakorlatot szerencsére Apa nem vitte tovább, akkor mentek Anyához, amikor akartok. Jobban mondva, amikor elvisz, mert láthatási időn kívül soha nem jön értetek, sőt többször még akkor sem.
Apa a dolgozójából jött a Mikulás ünnepségre, mi otthonról a Pettel és Veletek korábban odamentünk. Már nagy volt a buli, mindenki táncolt, énekel.




Kicsi Máté, korán kezded a csajozást. Le sem tudtad venni a szemedet erről a kislányról.
Itt is őt nézted.
De azért a Mikulás is felkeltette az érdeklődésedet


 Úgy látszik, hogy a tűzoltó Mikulásnál is gazdasági válság van, mert minden évben szerényebb lesz a műsor, és rövidebb. Sebaj. Irány haza, otthon is vár a Mikulás. Mint minden évben, sok lufival tértünk haza a dolgozós Mikulástól.

Nagy volt az izgalom, mit hozott a Mikulás.







Pik-pukk kiraboltátok a csomagokat. Nem csodáltam, hogy a vacsora nem érdekelt Benneteket.

Pár nappal később az Apa ismét öregebb lett egy évvel, 15.-én. Megünnepeltük a születésnapját.


A Család



Kell ennél több boldogság? Isten éltessen boldogságban Kisfiam.

A Karácsony minden évbe a legszívesebben várt ünnep. Jézuska már korán megkapta a levelet tőletek, hogy legyen ideje, beszerezni a kívánságaitokat.


Kedves Jézuska!                                                                  Karácsonyra kérjük!
                                                                                                                                                                                
Légy szíves ezeket hozni:

Bence:én Lego-t kérek szépen!

Andris:  én egy új számítógépet szeretnék!          

mindketten  köszönjük !      

 

András Őrs Bence <benceandrasors>

Melléklet2014. 11. 27.




címzett: Jézuska
Kedves Jézuska!

Andris vagyok és a Máténak kérnék szépen egy futóbiciklit!

Máté nevében köszönöm!

 

András Őrs Bence <benceandrasors>

Melléklet2014. 12. 06.


címzett: dragajezuska
                                                                                                                                         
Kedves Bence, Andris és Máté!

Nagyon örültem a szép leveleteknek, melyben az ajándékaikat kértétek tőlem. Az nagyon meghatott, hogy Andris, Te a kisöcsédről is gondoskodtál, és kértél neki is ajándékot.
Már megvan minden amit kértetek és örömmel viszem el nektek.

Jézuska.

-Hurrá, megvan minden. Jó fej ez a Jézuska -kiáltottad Andriskám.






 Nehezen teltek a napok,  azt azért ellensúlyozta, hogy itt volt a karácsonyi szünet. De mint mindennek a Karácsonynak is eljött az ideje. A házban minden feldíszítve várta a legszebb ünnep eljövetelét.



Még a nap is ragyogott, bár jobban örültem volna fehér Karácsonynak.

A várakozás pillanatai.

Levi hazament és Ti alig vártátok az ebéd végét, folyton a fát néztétek a szemetek sarkából. Ekkor Apa riadót fújt, hogy menni kell, ha azt akarjátok,hogy az ajándék a fa alatt legyen. Mátét lefektettük aludni, Ti meg elmentetek quadozni a közelbe.A Jézuska gondosan összekészített csomagja várakozott a nappaliban, hogy a fa alá kerülhessen, amikor meghallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó, és már rohantok fel az emeletre.  Zsupsz, repült a zsák a váras szobába.
Andriskám, egy pillanat alatt körbejárt a szemed, majd rohantál a szobátok felé. Épp egy pillanattal korábban értél oda, mint ahogy az ajtót belöktem. Valamit megláttál , de nem tudtad beazonosítani mi is lehetett az. Egy kissé mérges lettem, hogy ennyire türelmetlenek vagytok, és kitessékeltelek Benneteket újra az utcára, még quadozni.

A történtek ellenére azért a Jézuska elrendezte az ajándékokat, és jelezte nekem, hogy felhívhatlak már Benneteket. Máté is felébredt végszóra és megkezdődhetett az ajándékok átvétele.

 A legnagyobb izgalmak közepette csörrent meg Anya telefonja.
-Anya, ne most, mert bontjuk az ajándékokat.
Szerintem nem akarta meghallgatni, mert csak mondta, mondta a magáét.
-Anya kérlek később.
Majd letette.

Nagy fiúnak, nagy bicaj
 Tájkép csata után :-D

Az tetszett nekem, hogy együtt csomagoltátok ki az ajándékokat, függetlenül attól, hogy kié volt. Mindenki örült a másik ajándékának is.

Úgy látom elégedettek vagytok, mindenki megkapta, amire vágyott.


Karácsony másnapjától a szünetet Anyával töltöttétek.
Így sajnos lemaradtatok az egyik hokis programról. A karácsonyt együtt tölthettétek a sporttársaitokkal, de a családi napon már nem tudtatok részt venni.

Máté viszont nagyon élvezte a jeget

Bár nem voltatok itthon is jól elvolt, de most az EbÚrral.






De szerencsére Szilveszterre visszahozott Benneteket, mert neki programja volt. Így volt lehetőségetek a Szilvesztert barátaitokkal ünnepelni. Volt minden, konfetti, szerpentin, gyerekpezsgő, buli. Pethez is eljöttek a barátnői, így nagyon emelkedett volt a hangulat.


Persze mint minden késő esti programnak a délutáni alvás volt a feltétele. Nagy volt a tiltakozás, "terror" ellen,  hogy nem vagytok álmosak, nagyok vagytok már, de nem volt apelláta, a szülői szigor hatott.
-Nincs buli, nincs tűzijáték a Hősök terén, ha nincs alvás.
-Na jó! Megyünk.

Még jó, hogy nem voltatok álmosak, mert "csak" 2,5 órát aludtatok. :-), így nem volt akadálya, hogy 22 órakor elinduljunk a  Levivel együtt az éjszakai tűzijáték megtekintésére.


 Levi rendesen megküzdött azzal, hogy a hét vezérhez felmásszon. A sikertelenség elkerülésére Apa is segítséget nyújtott.


Andriskám, Téged Apa felrakott a Tas vezér csizmájára. Egy kissé félelmetes volt a számodra, de azért leküzdötted a félelmedet.

Pazar tűzijátékot rendeztek a kínaik a megmaradt eszközeikből. Köszönjük, nagyon tetszett.


Drága kicsi Csillagaim! Remélem nagyon boldog új év következik Nektek. Ami rajtunk múlik megtesszük, a nemes cél érdekében.
                                                      Képtalálat a következőre: „Szilveszter 2015” Mill

Millió puszi és ölelés, mindhármótoknak.

 Meme

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése