Egy újabb boldog hétvége

Drága Kicsi Csillagaim!

Ugye milyen gyorsan elmúlt ez a hét is, mint mondtam 4-et kellett aludnotok, és máris itt vagytok. Sajnos megint egy órával később értünk le, mert Kolontárról csak későn ért haza Apa a szokás szerint. Nagy boldogsággal futottatok hozzá és hosszasan öleltétek őt, és egymást túlkiabálva meséltetek neki, még a kaputok előtt.

A tárgyalásra előkészítendő az Apa készített már az elmúlt alkalommal is fotókat, bizonyítandó mennyire vizesedik már a házatok, és ez veszélyezteti az egészségeteket.


Itt az első 3 képen látszik, hogy a szomszédos házak is milyen vizesek, mert itt a környéken egyik sincs leszigetelve, és az emberek milyen egészségtelen körülmények között élnek.
Anyáé sem lenne különb, ha nem festette volna le, nem régen. De attól még a víz és a gombák a ott vannak. Ja és mi vagyunk a gonoszak, mert szegény gyerekeknek azt mondjuk, hogy a "víz beszáradt a falba". (Ezt írta Anya a bíróságnak)



A hazafelé út nagyon jó hangulatban telt el. Kivételesen most nem haza jöttünk egyenesen, hanem elmentünk vásárolni az Auchanba.

Szinte megrészegedtetek a kínálattól, és mindent meg akartatok venni. Sok dolog feleslegességéről meg tudott Apa győzni Benneteket, de így is került a kocsiba egy-két olyan áru, amit Apa nem szívesen vett meg, mert tudta hogy az nem kimondottan az egészséges ételek közé tartozik.
Amikor már megtelt a kocsi, eltoltátok a pénztárhoz. Andriskám, a Te kis cserfes módodon azonnal közölted a pénztáros nénivel, hogy ennyi finomságot Anya nem szokott vásárolni Nektek. Ebben csak egy szomorú dolog volt, hogy döntő többségében olyan áruk voltak, amiknek természetesnek és mindennaposnak kellene lennie K-n is. Vörös káposzta, gomba,hús, cékla, narancs, puding por, piskóta tekercs, méz, és lekvár, csokik és még sok minden más.

Itthon még segítettetek felhozni a zacskókat is és kipakolni. Megrendeltétek az ebédet másnapra, és akkor már aktuális lett a számítógép, és bekapcsolhattátok. vacsorára csilis babot főzetem, és úgy ettétek a csípős ételt, mint a felnőttek, és többször is kértetek repetát.

Annak ellenére, hogy aznap jött haza Kolontárról Apa, másnap mennie kellett 24 órás szolgálatba. Így hárman maradtunk arra a napra!

Mivel tudjátok nekem mi a véleményem a számítógépes játékokról, reggel engedélyt kértetek egy-egy 20 perces játékra. Azzal a feltétellel engedtem meg, ha közben a másik felöltözik, és azonnal kikapcsoljátok, amint szólok. Nagyon szépen betartottátok az ígéreteteket, így hamar elindultunk vásárolni a Rita nénihez.
Út közben a Zeusz már várt ránk, és boldogan riszálta a fenekét, és hívott játékba Benneteket. A végén annyira elfáradt és megszomjazott, hogy a havat nyalta, de közben futott mellettetek. Nagyon aranyos kutya és ezért kapott Tőletek egy plüss macit, és a szegény Félix labdáját is. Nagy volt a boldogsága az új kincseivel.

A reggeli után azonnal kimentünk sétálni a mezőre.


Bencém Csillagom Te mint egy komoly szakember szemrevételezted a rügyeket a fákon, és megállapítottad, hogy itt a tavasz, csak elbújt még valahol.


Már elég messze jártunk amikor egy kis baleset történt. Andriskám másodszor is bepisiltél. Először tegnap, és most. Nagyon gyorsan elindultunk haza, mert féltem tőle, hogy megfázol a vizes nadrágodban. Az út második felét már ölben tetted meg, mert egyre lassabban jöttél.
Semmi baj előfordulhat mással is ilyen. Csak félek attól, hogy lelki okok állnak a hátterében.

Engedtem jó meleg vizet a kádba, és "bazi gyors" vetkőzés után be is ugrottatok mindketten.



Megettetek négy narancsot, közben szokás szerint sokat bolondoztatok a kádban, és alig tudtalak kivenni Benneteket.

Ki hinné, hogy mit is kértetek ebédre? Hááát csilis babot. Megnéztétek mennyi van, és azt mondtátok hagyjak Apának is, hogy tudjon enni, ha hazajön.

Megbeszéltük, hogy délután kimegyünk újra a mezőre.
Ebéd után a kondi szobában csúszdáztatok és hiába mondtam menjünk már. Kb. egy óra múlva, már Ti indultatok volna, ha az a fránya csilis bab, ha nem kacsintott volna Rátok a fazékból.
"Háát nem is biztos, hogy Apa akar holnap enni ilyen kaját, és az is lehet, hogy megromlik, addigra. Inkább együk meg" Ez az ötlet mindkettőtöknek nagyon megtetszett, és azon nyomban eltűnt az edényből ez a "nagyon fincsi" étel. Csakhogy akkorára már majdnem kipukkadtatok, annyira tele volt a pocitok. Mivel már késő délután volt nem indultunk el sétálni, hanem játszottunk. Este 6-kor már a számítógép ideje is eljött, így nekem lett egy kis időm a másnapra főzni. 5 percenként jöttetek, hogy most éppen mit főzök, és kértetek mindenből kóstolót. Nem is értettem hogyan fér két ilyen "gereblyenyél" kisfiúba ennyi kaja. Már attól is rosszul voltam, hogy milyen mennyiség fogyott el, én a negyed részét sem tudtam volna megenni.
De ez így jó, mert nagyon soványak vagytok. Este ráálltatok a mérlegre és akkor kiderült, hogy Te Bencém 20,6 kg vagy, és Andriskám Te 20,9 kg. Több sem kellett neked Bencém kirohantál és enni kezdtél, hogy súlyosabb lehess, mint az Andris. Na ezt ő nem hagyhatta, és megint ettetek. Az eredmény döntetlen lett 21,1 kg-al. Így volt igazságos.

Viszonylag hamar lefeküdtünk, és olvastam nektek a csodaszép Mikulásos mesekönyvből. Mosollyal az arcotokon aludtatok el, de előtte kaptam sok-sok, taknyosnyálas puszit, aminek nagyon örültem.

Ahogy Apa ígérte, amikor felébredtetek ő már itthon volt. Nagy örömmel fogadtátok és csak meséltetek, meséltetek neki egymást túlkiabálva. Arra sem volt ideje, hogy levetkőzzön azonnal nyúzni kezdtétek.


Ebédre megérkezett az Evi, és a Móni is. Nagy volt a boldogság, és azonnal nekiültünk enni grill husit, párolt káposztát, céklát, sült krumplit. Sajnos a délután hamar elment, de azért jutott idő a kondiszobai csúszdára, futkározásra, és számítógépezésre.

Amikor elmentek Eviék, Apával egy nagyot párna-csatáztatok, és bújócskáztatok.
A vacsora is hamar elfogyott, mint rendesen. Ma sem kíméltétek a narancsokat, kiviket, csokikat.

Fürdés után Apa olvasott Nektek.

Jó éjt:-)

Hétfőn reggel nagyon szépen mosolygott a nap rátok, hogy "hétalvók felkelni".
A számítógépezés lehetősége gyorsan kiugrasztott Benneteket az ágyból, de sajnos csalódást kellett okozni.

A mai nap volt az egyetlen lehetőség hogy a körömgombád meghatározásra kerülhessen drága Andriskám. Ez azért kellett, mert a mikológiai szakvéleményben írta a doktor bácsi, hogy még lenne lehetőség a gomba azonosítására. Ezt természetesen Anya nem tette meg, mert az az ő számára csak problémát okozhatna.
"De miért megyünk ,- kérdezted Andriskám-, mert Anya újra elkezdte kenegetni a körmömet".
Megható a gondosságod T-kém. A múltkori alkalommal Andris mondta, hogy már régen nem kened a körmeit. De most, ahogy a lehetősége fennállt a gomba azonosításának, azonnal a szükségességét, láttad a további kezelésnek. Hááát, igen, ez vagy! Azt hittem, hogy újat már nem mondhat rólad senki nekem. De ez a rideg, számító cselekedeted most megint meglepett.

Nagyon gyorsan lezajlott a mintavétel, és megdicsértek Csillagom, hogy milyen szépen köszöntél, és jól viselkedtél. Büszkék voltunk Rád!

Sietni kellett haza, mert Apát várta az ügyvéd bácsi! Ő elment, mi megint együtt voltunk. Megint a kondiszobában gyűrtétek egymást és jókat csúsztatok.
Ebédre rántott gombát kértetek. Nagyon ügyesen segítettetek megpucolni. Amikor előkészítettem a panírozást vettem észre, hogy a prézli talán elfogyott, holott emlékeztem rá, hogy még van. sebaj kiszaladunk a sarokra.
"Menj csak nyugodtam Meme, mert mi tudunk vigyázni magunkra" mondtad Andriskám. Hooogy mondoood? Tudtok vigyázni magatokra? Igen az Anya is ki szokott szaladni a boltba, és akkor mi otthon maradunk, ne félj most sem lesz baj, menj. Ne ezt nem hiszem el. Egyedül hagy egy 5, és 6,5 éves gyereket Anya? Nem hiszem el. Ilyen nincs.

Azt mondták a bíróságon, hogy Ti még kicsik vagytok azért ítélnek az Anyához, mert lehetséges, hogy Apa nem tudna megfelelően vigyázni Rátok. De bezzeg Ti tudtok magatokra vigyázni ennyi idősen. T. jól vagy? Tudod mit csinálsz? Nem hiszem!!!!!!
Most jut eszembe! Nyáron is magára kellett vigyázni Andrisnak, amikor a strandon elmerült a mély vízben, és már bugyborékolt? Mesélte, hogy nagyon megijedtetek T. és Z., amikor ki kellett rázni a tüdejéből a vizet, amit beszívott. T.-kém addig nem nyugszol, amíg Andrist vízbe nem fojtod? Ez volt a második eset, amikor a felelőtlenséged miatt majdnem tragédia történt. (Fürdőkád) Két felnőtt nem tud vigyázni, két kisgyerekre?

Észrevétlenül játék közben átöltöztettelek Benneteket, hogy K.-n ne érje szó a ház elejét, és ne érjen az a vád, hogy eltulajdonítottuk a ruháitokat. Andriskám, Te meg is kérdezted minek átöltözni. Amikor azt válaszoltam, hogy az Anya rendelete ez, azt kérdezted "nem mindegy miben megyünk haza?". Nekem mindegy lenne, de Anyának nem.

K.-re menet azonnal elaludtatok, és így volt idő megbeszélni Apával, mi is történt az ügyvéd bácsinál. Úgy érzem az ügyünk szempontjából jó dolgok történtek, de erről majd csak idővel írok, mert annak stratégiai okai vannak.

Most kivételesen könnyebben ment az elválás, de azért Andriskám Te most is nagyon szorítottad Apa nyakát, de legalább most nem sírtál.

Jó éjszakát, kívántunk Nektek, és sok-sok puszi után elváltunk.

Hazafelé még sokat beszélgettünk Apával, hogy mit is kell tenni még a tárgyalásig.

Ma délután találkoztunk azzal az öreg bíró bácsival, aki kedvességből, szeretettel akar segíteni nektek, és sok okos tanácsot adott a tárgyalásra. Azt mondta az Apának, ha ő lenne a bíró 18.-án akkor Apának ítélne azonnal Benneteket. Szerinte az ítélet egy fércmű, és teljességgel szakmaiatlan. Egyébként jogilag is teljesen elhanyagolt volt.

Itthon megint jó dolog várt, mert az ügyvéd bácsi elküldött egy levelet melyet holnap reggel azonnal postára kell adni, és el kell küldeni egy bizonyos címre. Nagyon-nagyon jó ütős a levél. Ez sokat segíthet.

Bízzunk-bízzunk.

Drága csillagaim. Szép álmokat, és nyugodt alvást kívánok nektek.

Millió puszi.

Meme

Hétfő

Drága Kicsi Csillagaim!

Hétfőn már hajnalban felébredtem, mert nagyon ideges voltam Miattatok. Gyorsan rendet tettem, és elég korán elindultam. Nem siettem, mert tudtam, hogy Anya csak 9 órára visz Benneteket. Elég szürke borongós idő volt. Megpróbáltam elterelni a gondolataimat, de nem sikerült. Ahogy közeledtem K. felé egyre feszültebb lettem. Elnéztem egy 60-as korlátozó táblát is. Fizettem is jócskán érte. Mi lesz, ha nem vagytok oviban. Csak remélni tudtam, hogy találkozunk. Útközben megálltam, és vettem Nektek egy-egy tábla csokit, és narancsot.

Szerencsém volt, mert egy bácsi épp akkor jött ki a kapun és beengedett.
Először Hozzád mentem Andriskám, de az ajtót nem nyitotta ki senki, hiába kopogtam. Ezért elmentem a Te csoportodhoz Bencém. Egy nagyon kedves óvónéni fogadott és mondta azonnal hívja a Te nevelődet. Mosolyogva jött ez a néni is és azonnal szólt Neked: Bence gyere, meglepetésem van Neked. T.-kém! Hiába meséltél annyi rosszat rólunk, nagy szeretettel fogadtak az óvónénik.

Várakozóan jöttél ki, és amikor megláttál, azonnal az ölembe ugrottál, és kaptam nagyon finom puszikat, és ölelést. El kezdted mesélni, hogy tegnap milyen ügyes voltál, és eljutottál egy játékban a 10-es szintre. Közben biztonságba helyezted a kezemben lévő csokit, és narancsot, hogy nehogy elvigyem véletlenül magammal, ha elmegyek. És csak meséltél, meséltél. Az óvónénik is csodálkoztak, hogy ilyen is tudsz lenni kicsi Csillagom. Ekkor megkérdeztem Tőled, hogy miért nem akarsz soha Apával esténként beszélni. "Tudod az úgy van, ha Apa felhívja Anyát és amíg az Andrissal beszél, akkor az Anya betesz nekem egy játékot. Azt meg nem tudom abbahagyni, mert akkor elveszik az a szint. Amikor meg nem játszom, és szólok az Anyának, hogy Apával akarok beszélni, akkor azt mondja nincs feltöltve a telefon.
Igen drága Anya, ezt nevezik elidegenítésnek, csak sajnos amit a fiad mesélt, egyik óvónéni sem hallotta.

Sajnos hamar vissza kellett menned, mert az óvónéni egy érdekes mesét olvasott, melyet aztán vissza kellett mondani.
Megint kaptam puszikat, ölelést, és amilyen gyorsan jöttél, olyan gyorsan el is mentél.
Azért még az ajtóból visszafordultál. "Hányat is kell aludni, amikor megyünk haza?" 4-et válaszoltam. Az jó, mondtad széles mosollyal, és elszaladtál.

Átmentem az épület másik szárnyába Hozzád, Andriskám.

Ahogy beléptem mindenki rám nézett, és Te kicsi Csillagom azonnal felugrottál és szaladtál hozzám. Közben szól az óvónéni, hogy Andriskám eljött a Mama hozzád. Ő nem mama, hanem Meme,- mondtad rosszallóan. Igen tudom, de attól még Mama, csak Memének hívják- válaszolt Neked az óvónéni. Akkor is Meme, jegyezd már meg. Andriskám Csillagom, ne beszélj tiszteletlenül az óvónénivel, kértelek.

Azonnal elkezdted mesélni, magadtól, hogy mi történt akkor este, amikor sírtál. Többször szóltál Anyának, hogy akarsz Apával beszélni. Anya vagy nem akarta meghallani, vagy elküldött valamivel. Akkor megszólalt a telefon, de Anya kinyomta. Ebből gondolom én, hogy Apa volt. Anya ekkor megnyugodott, és "felelőtlenül" letette a telefonját,-pedig az máskor hozzá van nőve a kezéhez és a füléhez- amit Te megkaparintottál. Nem volt nehéz dolgod, mert csak meg kellett nyomni a zöld gombot, és Apa volt a telefonban. Ezt nem Te mondtad el így, de abból amit elmeséltél kitaláltam, hogy csak így lehetett. Amikor Anya meghallotta, hogy Apával beszélsz azonnal elindult feléd. Ekkor mondtad sírva Apának, hogy szereted. Amikor odaért Anya, és kivette a telefont a kezedből, annyit még lehetett hallani, hogy azt mondtad "Anya ne. " És ezt Te magadtól, minden kérdés nélkül azonnal elmesélted nekem.

A csokit Te is azonnal elvetted, de az óvónéni megkért rá, hogy tegyed el, mert van itt sok kisgyerek, akik nem kapnak csokit. Megbeszéltük, hogy elosztod a csokit a kis barátaid között, de hogy ez megtörtént-e nem tudom.

Nagyon sok mindent meséltél még, de Neked is menned kellett, mert kivittek Benneteket az udvarra, játszani.
Elbúcsúztunk, megölelgettelek, kaptam puszikat, és megígértem sietünk értetek.

Az óvónénivel megbeszéltem, hogy a szüneti pótlások miatt ezentúl hétfőn nem fogtok egy darabig oviba menni. Azt mondták a nénik, hogy semmi gond, igazoltnak tekintik a hiányzásaitokat.

Drága T.-kém! Ez nem jött össze neked. Át akartad passzolni az óvodának a lasztit, hogy ők legyenek azok, akik nemet mondanak Apának. NEM MONDTAK. Így jártál.

Még megkerestem egy nagyon kedves nénit K.-n, aki sok mindent elmesélt Rólatok, és Anyáról. Többek között azt, hogy sokat nem változott, mert a telefon állandóan a fülén van, és beszél, még az utcán is. Ez nem lenne nagy baj, ha figyelne Rátok. De ugye arra nem ér rá. Azt mondta a néni, hogy múltkor majd frászt kapott, amikor Te, Andriskám leugrottál a járdáról, pont arra jött egy autó. Anya persze nem vette észre. Háát, ez így volt itt Csömörön is.

Elindultam haza. Örültem is, és szomorú is voltam. Örültem, mert attól féltem, hogy Anya bántott és azért sírtál. Viszont szomorú voltam, azért ami történt, de remélem ez már nem lesz sokáig így.

Siettem haza, mert vártam az ügyvéd bácsitól, hogy elküldje, a mikológiai véleményt, és nagyon kíváncsi voltam rá.

Egy mondatot mondott, csak az ügyvéd bácsi, " a gombaszám csak kis mértékben haladja meg az egészségügyi határértéket".

Alig vártam, hogy haza érjek és bekapcsolhassam a számítógépet.

Elküldte. 15 oldal, és abból csak annyi jött le az ügyvéd bácsinak, amennyit mondott? Szerintem csak átfutotta.
Kinyomtattam, és átolvastam egyszer, ötször, tízszer. Mindig újabb, és újabb dolgok tűntek ki. Na nem csak arról volt szó, hogy a hátárérték közelében van a gombaszám.

Feltűnt, hogy ez egy fregoli iromány. A bíró néninek kedveztek vele, mert bárhogy dönt, mindegyikre van hivatkozási lehetősége, hogy kit akar kihozni kedvezményezettként, Anyát, vagy Apát.
Ezért én elkezdtem szétboncolni, és kiemelni a lényeges részeket. Ezekre most nem térek ki, csak a tárgyalás után, mert nem akarok az Anyának ötletet adni. Az viszont kiderült, hogy Anya senkinek a felszólítását nem veszi figyelembe, mert a vizsgálatra,- annak ellenére, hogy határozottan megtiltották neki-, kifestette az egész házat. Remélem ezt majd méltányolja a Bíró néni.

Azonkívül egy hatalmas hazugságára van bizonyíték a szakvéleményben, de erről is majd csak később írok.

Drága Csillagaim! Köszönöm a segítségeteket. Sikerült megszereznem az utolsó Anna, Peti, Gergőt, az 50.-ik könyvesboltban. De megvan ez a lényeg. Erről is majd csak a tárgyalás után írok. Örülök, hogy a szövetségeseink vagytok, Így könnyebb lesz győzni.

Nagyon bizakodó hangulatban vagyok, bízom benne, hogy meg tudjuk védeni az álláspontunkat, és akkor már rövidesen itt lesztek. A szakvéleményt, ha valaki figyelmesen olvassa, és értelmezi, akkor más alternatíva nem lehet, csak az, hogy ide helyeznek Benneteket.

Nagyon várom már a 18.-át. Addig még nagyon sok mindennel fel kell készülni a tárgyalásra, sok-sok este elmegy majd rá. De megéri, Értetek mindent.

Drága Csillagaim már csak egyet kell aludnotok, és megyünk Értetek. Igaz, most is egy kicsi késni fogunk, mert Apának Kolontárról kell előbb hazajönnie, és még be kell mennie a munkahelyére. De nagyon sietünk, hogy minél hamarabb elhozhassunk onnan Benneteket.

Millió ölelés Nektek. Nagyon szeretlek Benneteket.
Meme

T.-kém, ha olvasod ezt a blogot innen üzenem, hogy gyúrjál 18.-ára, mert nem lesz könnyű napod:-):-), mert egy új Andrást fogsz megismerni. Remélem hamarosan vége lesz a megélhetési anyaságodnak:-):-) Meg fogod végre tanulni már egyszer, hogy nem lehet a saját törvényeid szerint mindennel, és mindenkivel szembe menni. Családodat, párodat, gyerekeidet eszközként használva, és kihasználva élni. Remélem a Bíróság lesz az első, aki a helyes úton el fog majd indítani.

Istenem, miért nem segítesz már

Drága Kicsi Csillagaim!

Apa Kolontáron dolgozik, és este keresett skypen! Elsírta magát, és mondta, hogy ezt már nem bírja tovább. Azóta, hogy visszavittünk Anyához Benneteket csak egyszer tudott Veletek beszélni, mert Anya ugye soha nem veszi fel a telefont. És tegnap megszólalt Apa telefonja. Te voltál Drága Andriskám. Annyit tudtál csak mondani sírva, hogy "Apa.... szeretlek", és még annyit hallott Apa, hogy "Anya neee...." és megszakadt a vonal. Apa megpróbált azonnal visszahívni, de hiába, mert Anya nem vette fel.

Nem tudjuk mi történhetett, hogyan sikerült felhívnod Apát. Gondolom nem Anya volt, aki a kezedbe adta a telefont.

Szörnyű. Nincs Anyátoknak lelke, egy gonosz nő. Hogy tud ilyet tenni a gyerekeivel, akiket állítólag szeret????!!!!!

Borzalmas a tehetetlenség, az hogy nem mehetek Hozzátok, és nem hozhatlak el Benneteket.

Felhívtam az ügyvéd bácsit. Szerinte sem lehet semmit tenni, meg kell várni a tárgyalást.
Igen ám, de meddig kell még várni, kérdeztem. "Jaj nem mondtam? Március 18.-ára van a tárgyalás kitűzve". Nem kedves ügyvéd úr, nem mondta! Tudja mennyire várjuk a következő tárgyalást, de elfelejti közölni. "És a mikológus szakvéleményről nincs szó? kérdeztem. "Jaj nem küldtük meg?" Nem drága ügyvéd úr ezt sem küldték el.

Mára már bizonyossá vált, hogy az ügyvéd úrnak Ti Csillagaim csak egy "ügy" vagytok. Látszik a hozzáállásán az egész per folyamatában. Nem tudom ki lenne az, aki végre Benneteket látna, és nem egy pénzkereseti lehetőséget? Ki lenne az, aki átérezné, azt ami Bennetek zajlik, és a bíróságtól kikényszerítené azt, ami a törvényben le van írva? Csak azt és semmi mást. De azt igen.

Drága kicsi Csillagaim! Eldöntöttem, hogy holnap beülök az autóba, és lemegyek Hozzátok az oviba. Ott legalább tudok Veletek beszélni, és megtudom mi történt. Kaptok "tízszáz" ölelést és millió puszit. Adok Nektek erőt, és kitartást, hogy könnyebb legyen elviselnetek ezt a helyzetet mert remélem már nem tart soká, bár sok bizodalmam ebben a Bíró néniben nincsen.

Remélem nem vagytok betegek, és találkozunk holnap!

Drága Csillagaim! Annyi mindent szeretnék írni még Nektek, de most nem látom a betűket rendesen a könnyeimtől.

Millió puszi

Meme

Hosszú hétvége

Drága Kis Bogárkáim!

Bár nem bíztam benne, de sikerült. Elhozhattunk Benneteket már csütörtök délután. Ez hosszú idő óta egy jó pont Anyának.

Viszont, hogy ne legyen minden tökéletes, Anya megint egy halom antibiotikummal bocsátott utadra Andriskám, azzal, hogy megint beteg vagy.

A körömgombáid kezelését már szerinted Andriskám már, Anya régen felfüggesztette!
( Csillagom! Látszik a képen, hogy mennyire szorítani kellett a lábacskádat, hogy Apa le tudja fényképezni, mert a sajtkukacok dolgoztak Benned :D:D)

Nektek már az immunrendszeretek nem is működik rendesen, attól a sok felelőtlenül adott gyógyszerektől, és ez egy ördögi körforgás. Betegek lesztek jön az antibiotikum, immunrendszer működés képtelenné válik, és egy így megy a végtelenségig. Ha itt lesztek akkor vége lesz ennek a folyamatnak.
Apa készített fotókat, hogy az Anya háza megint méteres magasságban vizes. Meséltétek, hogy belülről is így néz ki a ház.

Nagyon vidáman, jó hangulatban jöttünk haza. Nagy örömömre szolgált, hogy Te Andriskám emlékezve a múltkori tanításra, már nagy biztonsággal felismered a kétjegyű számokat, és az összeadás is nagyon jól, hibátlanul ment. Az a jó, hogy mindezeket Te is és a Bence is egy jó játéknak tekintitek, és egymással versenyezve kiabáljátok a helyes választ. Belekóstoltunk a szorzásba is, és 10- ig tökéletesen ment.
Itthon minden rendben volt. A szokás szerint birtokba vettétek a házat, és pillanatok alatt már csak emlék volt, hogy takarítottam, rendet raktam, csatatérré változott a ház. Most úgy vagyok vele, hogy üsse kő, de ha itt lesztek, az lesz az első, hogy bevonlak Benneteket a rendrakásba, takarításba, hogy meg tudjátok becsülni más munkáját, és főleg igényesek legyetek, és ne úgy éljetek, mint régen rendetlenségben. Nem tudom most Anya házában mi a helyzet, de abból, hogy nyáron meséltétek, hogy az ebéd maradványa még este is az asztalon van, és a hangyák mászkálnak rajta, el tudom képzelni mi lehet most is. Bár ott már van akinek ki lehet adni az utasítást, hogy tegyen rendet. Ő a Mama.

Pénteken megjött az Evi, és a Móni is. Móni egy nagy tál raffaello sütivel, és rengetek finomsággal állított be, szokás szerint. Előzőekben Ti Kicsi Csillagaim kívánság műsor rendeztetek. Bencém Neked krumpli leves kellett, Andriskám, Te gombalevest kértél, Apa csülkös bablevest. Semmi gond, úgyis 3 nap van még, megfőztem mind a 3-at. Másodiknak stíriai metéltet készített az Apa. Méregettétek a tálat, nézegettétek kíváncsian, mert ilyet még biztosan nem ettetek. Amikor megmondtam, hogy ez tulajdonképpen egy tészta, elszontyolodtatok, és azt mondtátok, hogy nem kértek, mert Anya mindig spagettit készít, és elegetek van belőle. Andriskám Te meg sem kóstoltad ezek után, és Bencém Te is alig ettél belőle. A levesek szépen fogytak. Vasárnap ebéd után viszont a stíriai metélt elfogyott, amikor megkóstoltátok. Még kevés is volt. Akkor készítettem Nektek pudingot. Elfogyott. Kértetek tortát, elfogyott. Megpucoltam 4 körtét, elfogytak. Bencém még ezek után kikukkantottál a konyhába, és a maradék grill husi is elfogyott. Becsomagoltattátok a torta maradékát és elvittük Nektek. Délután annyi finomság "tűnt" el Bennetek, amely egy felnőtt embernek is sok lett volna. Ittatok "bazi finom" tejet is nem keveset. Indulás előtt kértetek vajas kenyeret, de az szerintem már csak időhúzás céljából volt. Az volt az érzésem hogy annyit akartok enni, hogy előre telerakjátok a pocit, mert az Anyánál erre nem lesz lehetőség.

Pénteken elmentetek a mezőre, a patakhoz, a tóhoz, de én most nem mentem Veletek. Amikor öltöztettelek Benneteket, kérdeztem a Mónit hozott-e "gyakorló" ruhát az Evinek, mert szerintem csak az való ide az erdőbe. Amikor visszajöttetek a Móni elkeseredetten mutatta, hogy a frissen mosott, illatos, rózsaszín jacky sáros lett. Igeeen, erről beszéltem. Egy gyerek akkor jó, ha koszos, mert akkor szabadon, önfeledten játszott. Majd ezt itt Te is megtanulod :D:D
Drága Evikém! Köszönöm a szép száraz virágot, amit nekem hoztál. Betettem azonnal a vázába, és az a jó ebben a virágban, hogy még egy hónap múlva is Rád fog emlékeztetni és a figyelmességedre.
Móninak most volt a 26.-ik szülinapja. Nekem el kellett mennem itthonról, és nem tudtam Veletek ünnepelni. Viszont egy miatt nagyon sajnálom. Egyikőtöknek sem jutott eszébe, hogy fényképezni kellene. Így elmúlt egy szép születésnap, anélkül, hogy meg lett volna örökítve. Gyerekek ez hiba, mert nagyon rohan az idő, és a szép emlékek is gazdagítják az Életeteket.

Sajnos megint eljött a visszatérés ideje vasárnap. Andriskám könyörögtél Apának, hogy csak még egyetlen napra hadd maradhassatok. Sajnos ez nem Apán múlik még egyenlőre, -remélem-, vissza kell adni Benneteket az anyának.

Megint kivontunk út közben, és Andriskám Te mondtál egy nagyon aranyos dolgot. "Most fejezzük be a visszaadást, és mesélj nekünk Meme". Nagyon logikus egy a visszaadás szó. A Bencém, Neked annyira megtetszett, hogy elkezdtél hangosan kacagni. Csak ez később átcsapott egy kényszeres nevetésbe, és egyszerűen nem tudtad abbahagyni, bohóckodtál, ugráltál. Nem hagytad Andris aludni, és csak nevettél, nevettél. Tudom mi zajlott le Benned. Tudod, hogy vissza kell menni anyához, tudod, hogy egyenlőre tehetetlenek vagyunk, nem akarsz menni, de már túl szeretnél lenni a két órás út gyötrelmein, amikor bekötözve kell két sajtkukacnak ülni egy kicsi műanyag ülésben. Megpróbáltuk sok mindennel elterelni a figyelmedet, több, kevesebb sikerrel. Közben örömmel hallottam hogy a csillagászatban milyen jártas vagy, és amit Apa mesélt Neked a csillagokról azt mind tudod. Mondtad, hogy az Esthajnal csillag, az nem csillag, hanem bolygó, maga a Vénusz. Tudod mi a meteorit, mi a Göncölszekér. Alapos ismert rutinjával soroltad a dinoszauruszok neveit, és azt hogy melyik ragadozó, melyik növényevő. Azt is tudtad melyik mekkora lehetett. Nem hiszem, hogy sok gyerek ilyen nagy tudásanyaggal rendelkezik mint Te. Amit egyszer Apa elmesél Nektek azt azonnal elraktározod az agyadban, és elő is tudod hozni. Apa szerint a számítógépes logikai játékokban a felnőtteket megszégyenítően jó vagy.

Tiltakozásom ellenére, K.hez közeledve Andriskám Te elaludtál. Nem is tudtalak teljesen felébreszteni. Bencém csillagom, kérdezted, hogy ez már K. fényei. Erre azt mondtad nekem "jó hogy megérkeztünk, mert ezt az utat nagyon utálom. De ha azt mondaná az Anya, Apának hogy vigyen vissza bennünket azonnal visszaülnék a kocsiba és akkor elaludnék, hogy ne kelljen még egyszer ezt végigcsinálni. Ha lenne varázserőm csinálnék egy csillagkaput, melyet átlépve azonnal otthon lehetnénk". Ezek után megkérted Apát, hogy mondja meg Anyának, hogy nagyon nem szeretünk ilyen sokat utazni. Hogy Apa ne feledje el, az öltöztetés közben még egyszer figyelmeztetted. Ő rá is kérdezett Anyától, hogy belegondolt-e akkor amikor ilyen messzire rohant Csömörtől, hogy mindenkinek milyen kellemetlenséget okozott. A válasz nem volt más lehetőség. Apa 1200 km-t tesz meg értek egy hónapban, velem együtt. Egy alkalom 4 órás út. Nektek 600 km-t kell megtennetek. (Ennyi km-t megtéve minden hónapban elmehetnénk az általatok nagyon imádott Korzikára, Szardíniára, vagy más szép helyre, és nem K.-re.) Ebből anya egyetlen egyet sem tesz meg, ő csak kiáll a kapuba, fogad Benneteket, vagy átad Apának. Mindez azért van így, hogy a Papát és Mamát bevonhassa a teendőkbe, és neki több ideje legyen, de sajnos nem rátok. Út közben meséltétek, hogy alig visz ki Benneteket a levegőre, a játszótérre, de ha néha meg is teszi, nagyon hamar vissza mentek a házba, mert ő fázik, és unalmas az ottlét.

Andriskám. Megint beugrottál félálomba az ölembe, átfogtad a nyakam, és azt súgtad, "ne adj oda Meme". Szörnyű ez, hogy én azt mondtam Nektek, hogy rám mindig számíthattok, és most el kell, hogy engedjem a nyakamat szorító kicsi kezedet és át kell adnom Apának, aki majd odavisz Anyához. Az elválás Apától megint nehezen ment. Szorítottad a nyakát hosszú percekig. Anya átvett és megindult Veled a házba. Erre felsikoltottál, hogy mondani akarok valamit Apának. Apa újra visszavett. Nem mondtál semmit, csak szorítottad a nyakát. És ez így ment hosszú percekig. Már volt amikor a ház ajtajából kellett visszahozni téged Anyának. Kicsit messze voltatok én a kocsiban ültem, hogy ne nehezítsem meg még jobban a keserves válást, de hallottam, hogy sokszor mondod sírva, hogy "szia Meme". Ilyenkor természetesen én is válaszoltam Neked, hogy szeretlek Drága Kicsi Csillagom, és várom a legközelebbi alkalmat.
Apa zokogva jött vissza a kocsiba.

Volna egy kérdésem, azaz sok E. T. hozzád, akit papíron édesanyának titulálnak. Lesz az igazolványokban, nyomtatványokban egy olyan rubrika, hogy anyja neve: E.T. Nem tartasz tőle, hogy azután amit csinálsz, csak ebben a formában fogsz a távoli jövőben megjelenni a gyermekeknél?


Mit érzel ilyenkor? Bele tudsz-e gondolni abba, hogy mi játszódik le a két gyermeked lelkében? Miért ragaszkodnak ennyire az apjukhoz? Tudod mit jelent az a szó, hogy Édesanya! Nem az, hogy "ÉN", hanem az a gyönyörű szó, hogy "Édesanya" Szerintem nem tudod, nem érted mi zajlik körülötted, nem érted a gyerekek miért ilyenek. Egyszer említetted egy beadványban, hogy a láthatás után a gyerekek nehezen kezelhetőek, de szerinted azért, mert itthon minden meg van engedve nekik. Eszedbe sem jutott, hogy olyan is lehet, hogy két gyerek ki van éhezve a szeretetre, az odafigyelésre, és ha az elvesztik, akkor kezelhetetlenné válnak.

Ha volna benned egy kis önkontroll, elgondolkoznál, és úgy tennél, amely elvárható lenne egy édesanyától, akinek a gyermekei érdeke mindenek felett áll. Ebben az esetben, nincs alternatíva, egyetlen egy lehetőség van. De, akit a bosszú vezérel, akiben a vélt és valós sérelmek dolgoznak, annak nincs ilyen belátó képessége. Azon felül a megélhetőségi lehetőséged is veszélybe kerülne. Dolgozni kellene, de ott K-n?


Drága T.-kém! Ugye mostanában minden rendben van?


Megérkeznek a jackyk, pulóverek, sapkák, pólók, csizmák rendben?


Nem szakadtak? Nincsenek kiégetve? Nem koszosak? Rendben?


Viszont valami ott maradt Csömörön. Az soha nem érkezik meg Hozzád! A GYERMEKEID  SZÍVE,LELKE. Érted te ezt? Én igen, de nem az én "mérhetetlen elidegenítő hatás"-omra következik be. És ez is rendben van????


De semmi gond, a jackyk rendben vannak.



Ha felmegyek az emeletre szerte-széjjel szórt játékok, ruhák vannak, a Tiétek. Oly' szörnyű látvány a kihaltság. Amikor itt voltatok, ez a rendetlenség is gyönyörű látvány volt, mert éltek a tárgyak.

Még meleg volt a jackytek, a testetek melege volt benne, rajta a patak sara, lehelete.

Röpködtek a játékok, kaspók törtek, kötéllel húztátok egymást.

A kötél most a földön hever, és nem fogja a végét senki.
Bújócskáztatok Apával, fogócskáztatok. Kacagás, vidámság volt.

Most kihalt csend. Bementem a szobátokba.

Várfal, hős várvédők nélkül?
Ilyen lehetett a tatárdúlás után a tájkép? :D:D:D
A párnacsata hősi halottja hever a fal mellett.

Nem lehet elmondani, milyen szívszorító, hogy csak tárgyak vannak, és Ti nem vagytok itt.Ezt nem lehet könnyek nélkül nézni.
Sajnos, most sokáig nem fogunk látni Benneteket Csillagaim sőt beszélni sem fogunk tudni Veletek, mert Anya nem látja a szükségességét a napi telefonkontaktusnak. Apa megint megy Kolontárra pénteken 2 hétre. Ez azt jelenti hogy két hét végén nem lehetünk együtt.

Sajnos ez a Kolontár nagyon veszélyes hely. Apa múltkor véletlenül belelépett a vörös iszapba, és a bakancsa tele lett sok rossz anyagot tartalmazó iszappal. Nem kellene neki oda menni, veszélyeztetni az egészségét, ha Anya nem lenne olyan kapzsi, hogy elveszi a fizetésének a felét. De ha még Rátok költené, akkor nem lenne baj. Viszont ha Ti kiéhezve jöttök, lyukas zoknival, stb. akkor az a pénz inkább asszonytartási célokat szolgál, nem gyermektartást.

Amikor útközben Apa megbeszélte Veletek, hogy most soká fogtok jönni hozzánk, Bencém Te elsírtad magadat. T.! Ezt sem láttad!!!!!!!! És nem az első eset volt.

Csillagaim, remélem, hogy holnap mentek oviba. Ott legalább kaptok reggelit, mert mint meséltétek azt Anya nem tartja fontosnak, és soha nem esztek.

Bár Te Andriskám, még szerintem beteg vagy, mert pénteken még hasmenésed is volt. Sajnálom, ha "otthon" kell maradnod, mert akkor egész nap játszhatsz az agyzsugorító számítógépen.

Milliószor puszillak Benneteket, Drága Kicsi Csillagaim!

Meme

Végezetül bemásolom egy Barátomnak a levelét, amit nekem írt miután elolvasta a Blogomat. Megjegyzem, hogy soha nem találkoztunk még, "csak" Internetes barátok vagyunk..

Szia Kedves Enikő!
Sokat gondolkodtam, hogy reagáljak-e arra a naplóra, melyben leírtad a gyerekekkel való kapcsolatodat. Annyira személyes, hogy úgy éreztem nincs jogom bár mit is mondani, vagy reagálnom. Most mégis egy pár mondatban kifejteném az érzéseimet, mivel úgy érzem nagy igazságtalanság mindaz ami Veletek és a gyerekekkel történt, és történik. Az emberi gyarlóság és embertelenség már olyan határokat súrol, melyeket elég nehéz szavakba foglalni. Mind azokon melyeket leírtál, meghatódtam, és egyben büszke is vagyok Rád, hogy vannak még ilyen nők akik így tudnak érezni, és harcolni, ha két kisgyerekről van szó. Az a két csöppség egyszer elfogja olvasni mind azt amit leírtál, épp ezért nagyon óvatosan kell bánnod a szavakkal. Az igazság szép dolog, és természetes, hogy egyszer meg is kell tudniuk, de soha ne hagyd figyelmen kívül, hogy az a nő mégis csak az "anyuka". A gyerekek egész másképp élnek meg bizonyos dolgokat, de ezt Te is nagyon jól tudod. Az én véleményem is az, hogy az a nő nem érdemli meg, hogy bár ki is anyának nevezze őt. Tudom, hogy továbbra is harcolni fogsz, és ez csodálatra méltó. Lélekben és gondolatban Veled leszek....

Üdv. Laci

Ez az Ember egy két gyermekes családapa, aki szintén elvált, de a volt felesége rendelkezik annyi intelligenciával, hogy a gyermekei érdekét szem előtt tartva, közösen, egymással egyetértésben, mindent megbeszélve tesznek. Ez az Apa minden nap láthatja a gyermekeit, azaz a gyermekei az Édesapjukkal tölthetnek annyi időt, amennyit szeretnének. Nem tették a gyermekeik ügyét ismeretlen emberek bírók, ügyvédek. "szakértők" kezébe. Számukra a gyermekek érdekei mindenek felett állók.
Köszönöm a leveledet Laci!!!

T. jó lenne ha a fentieket elolvasnád, és elgondolkodnál.


Tisztelt Olvasóim!
Látom a statisztikából, hogy egyre többen vagytok. USA-ból, Horvátországból, Ausztriából, Oroszországból, és Szingapúrból is követitek a naplómat, a Hazaiakon kívül.

Kérlek Benneteket, hogy okos tanáccsal lássatok el és mondjátok el a véleményeteket. Minden emberi szóért hálás vagyok, leszek. Sajnos én nagyon elfogult vagyok az ügyben, mivel többszörösen érintett vagyok, nem tudok és nem is akarok ebben a nemtelen harcban elfogulatlan, tárgyilagos lenni, -legalább is úgy érzem.. Engem nem a bosszú vezérel, hanem az igazságot szeretném a gyerekeknek majd egyszer átadni ilyen formában. Tudom, hogy az igazságnak mindig két oldala van. A T.-nak is van igazsága, de az én nem tudom ebben az szituációban elfogadni. Emberileg azért megértek minden szereplőjét ennek az "ügynek". Kivétel ez alól az igazságügyi szakértő asszony. Őt mélységesen elítélem.
Tudom, hogy K-en mindent elkövetnek hogy a gyerekek elidegenkedjenek tőlünk. Nem tudom, hogy hiba-e így ilyen formában ezt a naplót megírni. Kell-e óvatosan bánni a szavakkal? De egy dolgot szeretnék mentségemül felhozni. Ami K-en folyik az most van amikor a gyerekek, még nagyon kicsik, és nincsenek még felvértezve kellőképpen a felnőttek rosszindulatával szemben. Ezek megmaradnak bennük, és egy kettősséget hoznak. "Nem szabad szeretni Apát, Memét, csak a k-i családot. De én, (mi) mégis őket szeretjük, nem értünk semmit a történtekből. Ott szeretnénk lenni, akkor ha tényleg szeretnek, akkor miért visznek vissza oda, amely ellen kézzel-lábbal tiltakozunk? Mit tegyünk?"

Ezzel szemben ezt a blogot akkor fogom megismertetni velük, amikor már felnőttek lesznek és az ítélőképességük is kialakul. Akkor már el fogják tudni dönteni hogy a K-en hallottak, vagy ez ami itt le van írva az igazság. Határozottan kijelentem, hogy Ők nem tudnak a blog létezéséről és még nagykorúságukig nem is fognak.


Továbbá akinek megvan az "Anna, Peti, Gergő" mesekönyvének a "Kistestvér érkezik" kötete, -a nem tudom mikor bekövetkező- tárgyalásra bizonyítékként a rendelkezésemre tudná-e bocsátani, természetesen csak kölcsönben. Az az a mesekönyv, amelyet az anyuka közvetlenül a szakértői vizsgálat előtt olvasott a folyosón várakozva, mellyel igen erősen befolyásolta a vizsgálat eredményét. Mivel ő tőle, távol állnak az effajta ismeretek, szerintem instrukciókat követve tette.
Nagyon fontos bizonyíték lenne.

Köszönettel: Brazzorotto Enikő