Bencémnek és Andriskámnak, hogy a teljes igazságot megtudják, arról ami Velük és körülöttük történt,
2009.szeptember 04.-óta.
Nagyon remélem, hogy egyszer már csak egy kellemetlen emlék lesz ez az időszak, mivel szeretetben, békességben, biztonságban fogtok élni Apával, és ha Isten engedi velem.
Drága Andriskám! Ez a fejezet kizárólag Rólad és Hozzád szól.
A Bencét még pici baba korában megkeresztelték. Anya úgy döntött, hogy az unokatestvére legyen a keresztmama a "Keri".
Amikor Te kezdtél egy picit nagyobb baba lenni, vártam, hogy a Te keresztelőd is meglegyen. Hosszú ideig nem hallottam róla, ezért egy alkalommal rákérdeztem, hogy mikor lesz megtartva. Anya azt válaszolta, minek, és különben sincs senki, aki a keresztszülőd lehetne. Anya ennyivel elintézte, és nem is foglakozott vele. Apa többször szorgalmazta, de Anya hajlattalan maradt, pedig a Keresztség Isten kegyelmi eszköze, ezért senkitől sem tagadható meg.
A Keresztség az Úr Jézus Krisztustól rendelt szentség, amely által Ő maga vesz fel minket egyházába, s bűnbocsánatot, életet és üdvösséget ad azoknak, akik hisznek Őbenne. Ezért a Keresztség egyszer s mindenkorra szól. Ha a gyermek a Szent Keresztségben részesült, ezzel Isten gyermeke s Krisztus egyházának tagja lett.
Nem tudtunk Apával ebbe a helyzetbe beletörődni, ezért egy nagyon kedves pap bácsihoz ifj. Hegedűs Lóránthoz fordultunk, és kértük hogy kereszteljen meg. Ő nagy örömmel elvállalta és legszebb ünnepünk, Augusztus 15.-én I. István, államalapító királyunk Szent Ünnepe előtt öt nappal jelölte ki az keresztelő napját. István király vezette be a Keresztények táborába a Magyar Népet.
Nagy izgalommal készültünk erre a gyönyörű ünnepre. Nem mondtuk meg Nektek, hogy mit tervezünk, mert a hallgatás kötelezettségével nem akartuk terhelni a lelkeiteket. Viszont, ha Anya ezt megtudta volna minden bizonnyal valamilyen fortéllyal megakadályozza.
A Marika néni, és a Zsiga bácsi nagy boldogan elvállalta a keresztszülőséget. Minden rendben ment, csak a félelem bennem volt, hogy valami miatt meghiúsul ez a keresztelő.
Hála Istennek nem volt gond, amikor átvettünk Benneteket. Út közben elmeséltem Neked, hogy mit terveztünk és miért is van szükséged rá. Te nagyon pozitívan álltál a dologhoz, és ennek nagyon örültünk.
Eljött a nagy nap. Reggel egy kicsi nehezebben ébredtél, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Mi szépen felöltöztünk, de úgy gondoltuk, hogy Titeket majd ott a templomban átöltöztetünk, hogy út közben ne kelljen vigyázni a szép ruháitokra.
Amikor megérkeztünk, Apa és a Marika néni mondta menjek beszéljek a pap bácsival, amíg ők felöltöztetnek Benneteket. Jövök vissza az autóhoz, amikor Apa jön, hogy baj van, mert Te Andriskám nem akarsz átöltözni, és még bemenni sem. Pityeregtél, és nagyon ellenkeztél. Magamhoz húztalak, átöleltelek, és elmagyaráztam, hogy ha megkeresztelnek, akkor a Jézuska fia is leszel, és akkor már nem bánthat az ördög. Üsse kő, mondtad, menjünk. Arra jött egy piros autó. "Meme, figyeld ott az ördög. Siessünk már. "
Nagyon szépen beszélt a pap bácsi, de Te egyre jobban izegtél-mozogtál. Befeküdtél az Apa ölébe, hiába kértünk ülj rendesen. Ezt látva a Bence, később ő is az Apához bújt
Ennél nagyobb baj nem történt, és rendben lezajlott a keresztelő.
Mi is és a vendégek hazamentünk, és egy ebéd keretében tovább folytattuk az ünneplést. Te nagyon élvezted a nagy társaságot. Ide-oda cikáztál az emberek között, és mint egy jó házigazdához illik, mindenkihez volt egy-két szavad. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk, hol esett, hol nem. De attól függetlenül jól sikerült ez a nap.
Este nagyon korán lefeküdtél, azt hittük kifáradtál az ünneplésben. De másnapra már lázad volt, és rosszul érezted magad. Apa elvitt a doktor nénihez, aki olyat mondott, hogy nagyon meglepődtem. Száj, kéz és láb-betegséged van. Ilyet én még nem hallottam. Azt mondta a doktor néni, hogy ezt korábban kaptad el, mert fertőző, és lappangási ideje is van. Szerencsére a Bencén nem jött ki és nem volt olyan súlyos, hogy több kellemetlenséget okozott volna Neked.
Amikor visszamentetek Anyához, gondolom elmeséltétek neki, hogy mi történt. Azt mondta hogy nem lehet egy gyereket megkeresztelni az anyja tudta és beleegyezése nélkül. Aha! De megműteni, körülmetélni, az apa tudta nélkül lehet.
Lett volna rá időd 5és fél évig T..-kém, hogy megtedd. Megtettük mi helyetted.
Általában a gyerekeket pici babaként keresztelik. De ez hogy így alakult, lehet, hogy még emlékezni fogsz rá később is, és egy szép emlék lesz a számodra.
Isten kisfiaként ölellek, és millió puszi Neked Csillagom.
Meme
2013. január végén meghalt Dr. Hegedűs Lóránd, a Tiszteletes Úr édesapja.
Hegedűs Lóránt egyházának – népben-nemzetben gondolkodó – felelős
őrállójaként nagy súlyt helyezett a magyarság súlyos sorskérdéseinek
megoldására, a világ magyarságának egyetemes érvényű „lelki gondozására”,
a magyarságtudat, s az egyházhoz való tartozás tudatának megőrzésére,
az anyanyelv s a magyar kultúra eredményeinek megmaradása bárhol a
világon, ahol magyar diaszpóra él.
Köszönjük az eddigi munkásságát. Nyugodjon békében.
A júniusi tárgyaláson a bíró néni felszólította a szüleidet, hogy fizessenek be, de gyorsan 150 000 Ft-t, mely az igazságügyi szakértő díja lesz. Szerintem kapott, vagy 5 nap haladékot a fizetésre az Apa. Arra gondoltunk, hogy milyen jó, mert akkor gyorsan lehet menni a pszichológus nénihez, akinek elmondhatjátok, hol is szeretnétek élni. Na ez persze nem így lett. A befizetés gyorsasága volt a fontos, nem az, hogy minél hamarabb nyilvánvaló legyen az akaratotok. Ez abból derült ki, hogy a szakértő vizsgálat elrendelése, majd egy hónap után történt meg. Sajnos minden nagyon lassan megy, ebben az országban így sikerült már augusztus végére kitűzni a vizsgálat idejét. Bár a családjogi törvény azt írja elő, hogy a gyermekek ügyeit minél hamarabb intézni kell, de ez ennyi időt vett igénybe. Meg kellett írni két papírt. Egyet a szakértőnek, egyet neki vissza, hogy mikor is alkalmas neki a vizsgálat. Képzeljétek el mi lett volna, ha nem gyorsan, ha nem haladék mentesen intézkednének. Akkor még jövőre sem történt volna semmi.
Egy szombati napra hívott be a néni Titeket, Anyát, Apát, a mamáékat és engem. Azon a napon az Apa hétvégéje volt. Elmentünk Értetek, de az Anya kerek-perec kijelentette, hogy nem ad ide Titeket, mert neki kell vinni Benneteket, (nem is telefonált, hogy hiába fogunk menni Értetek). Apa mondta, sehol nincs ilyen leírva. Ebből megint vita kerekedett, de mivel az Anya még csak ki sem jött a házból nem lehetett mit tenni. A pszichológus néni is azt mondta, kíváncsi mennyire rugalmas anya. Apa mondta semennyire. A gyámügyes néninek fontos temetésre menőkéje volt, így csak annyit volt képes Anyának mondani: "T...kém"(?hm?)egyezzetek meg.
Debrecenbe kellett menni, ott volt a néni. Mi hamarabb érkeztünk, mint Ti. Nemsokára azonban megjöttetek. Anya elővett egy mese könyvet, Anna, Peti, Gergő-t, amely arról szólt, hogy a kisgyerekeket csak az anya gondozza, ő ad nekik enni, ő fürdeti őket, ő sétál velük, játszik és mindent csak az anya csinál. Az apa az soha nincs otthon, mert sokat dolgozik, hogy pénzt keressen, hogy a gyerekeknek, és a családnak meglegyen mindene. Ha hazamegy akkor már fáradt, és nem játszik a gyerekekkel, hiába kérik azok. Tehát az apa egy rossz ember Ez nagyon szép mese volt, csak ez nem véletlenül hangzott el akkor, és éppen ott. Az Anya ezzel irányított Benneteket, hogy ha majd hasonló kérdéseket tesz fel Nektek a pszichológus néni, azonnal az jusson eszetekbe, amit az olvasott. Felvetődik az a kérdés, hogy Anya honnan volt olyan jól értesült a vizsgálat menetéről. Tudomásom szerint a szakközép iskolában nem kapott pszichológusi képesítést. Csak nem súgott neki valaki??
Be kellett mennie Apának, és az Anyának is a nénihez. Addig én velem voltatok. Ott volt a papa és a Z...is, de ők Rátok sem hederítettek. Mi jókat játszottunk az udvaron, beszélgettünk. Vettem Nektek inni, egy automatából, mert szomjasak voltatok. Anya elhozott Benneteket egy hosszú útra, egy hosszú vizsgálatra, enni, innivaló nélkül. Amikor ezt kifogásoltam az Anyának, azt mondta mi is vehetünk Nektek. Ez igaz, és hoztunk is volna, ha mi velünk vagytok. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy elhoz Benneteket étel nélkül. Szerintem az Anya telefonált a mamának, hogy hozzon enni Nektek, mert egyszer csak beállított két hamburgerrel. Vehetett volna valamilyen ehetőbb ételt Nektek, de legalább nem voltatok éhesek.
Amikor megettétek azt, Ti következtetek. Bencém kicsi Csillagom, Te olyan halkan beszéltél, hogy semmit nem hallottam, abból amit mondasz a néninek. Andriskám viszont minden szavadat tisztán hallottam. Minden mondatod Apáról szólt. Olyan akarsz lenni, mint ő, szerszámokat fogsz kapni tőle, hogy Te is olyan ügyes legyél, mint ő. Beszéltél a csömöri házról, rólam, de Anyáról szinte semmit, azt is hallottam, hogy innen már apával akartok elmenni. Amikor kijöttél boldogan szaladtál hozzám, hogy most már menjünk, és a mamának odaszóltál, hogy, "bebebe nem megyek hozzátok, Apához megyek". Elmesélted, hogy volt egy olyan feladat, ha kiesik egy kismadár a fészekből akkor hová is tennéd vissza. Te az Apa fészkét választottad. Nagyon boldog, és bizakodó voltál.
Amikor végzett Anya a néninél, kijött a szobából, nagy sietve összepakolt Benneteket, és köszönés nélkül távozott. Nem sokkal később kinézett a pszichológus néni, kereste Anyát. Mondtuk neki, hogy már elmentetek. Megkérdezte, még csak nem is köszöntetek el. Nem szokott- válaszoltam neki. Valóban, úgy rángatott ki Benneteket a váróból, hogy még időtök sem volt elköszönni. Akkor a pszichológus néninek nagyon sürgős dolga támadt, és sietve elment kocsival.(Csaknem Anya után??).
Nem sokára visszajött, és én következtem. Elbeszélgettünk, és én is hamarosan kijöhettem. Ha valamit akartam mondani, magunkról, arról, hogy hogyan élünk, mit csinálunk, nem hallgatott meg, hanem egy köszönőmmel leállított. Egyáltalán nem volt kíváncsi arra amit szerettem volna elmondani. Akkor úgy gondoltuk, hogy most már minden rendben van, mert Ti elmondtátok az óhajotokat, és a néni dolga az, hogy a gyerekek vágyait , érzelmeit megismerve felelős szakvéleményt adjon a bíró néninek. Úgy gondoltuk az ősszel már hazajöhettek. 30 napja volt a néninek, hogy megírja a bíró néninek a szakvéleményét. Nagyon soknak tűnt akkor az az egy hónap, de mivel biztosak voltunk az eredményben, nem voltunk türelmetlenek.
Közben szeptember lett, amikor a 6 éves gyerekek iskolába mennek. Csak Te nem Drága kicsi Bencém. Ez megint az Anya önkényes döntésének volt az eredménye. Hogy mi célt szolgált azt viszont nem tudom. Amikor elrabolt Benneteket, K.-n nem a nagycsoportba íratott be, mint ahogy annak lennie kellett volna, hanem vissza középsőbe. Megkérdeztük az itteni óvodai nevelőidet, hogy volt-e oka a visszaminősítésednek, de az óvónéni azt mondta, hogy semmi, mert rendkívül okos vagy, nagyon jól oldod meg a feladataidat. Simán mehettél volna nagycsoportba. Persze, ha az lettél volna K.-en, akkor alaposan lemaradtál volna a többiektől, mert 90 nap alatt 11-et voltál oviban, pedig kötelező az óvoda látogatása. Anya persze annyi orvosi igazolást szerzett amannyit akart, mert a háziorvosotok bemondás alapján is kiállított igazolást Nektek. Ha betegek voltatok ilyen sokat az a rossz, mert itthon szinte soha nem voltatok azok. Ha nem voltatok, akkor az a rossz, mert Anya kivont Benneteket az oktatás alól, nem foglakozott Veletek logopédus sem. Ő viszont soha nem tanít Benneteket otthon. Ez olyan eset, hogy Anya bármit tett, akkor az rossz volt. Vitt a bíróságra egy olyan igazolást a vezető óvónőtől, hogy még nem voltál alkalmas az iskola látogatásra. Ez nagyon érdekes, mert ezt a papírt a néni júniusban állította ki. Vajon Anya jós tehetség is? Ő már az előző év szeptemberében tudta hogy nem fogsz tudni egy év alatt beilleszkedni a közösségbe. Itt megint egy kettősség van. Anya azt mondta, hogy nem viselt meg Benneteket a válás, és elköltözés. Ha ez így volt, akkor miért volt kevés egy év, hogy hozzászokj az új környezethez, és iskolába mehess. Ha meg azért nem mehettél iskolába, mert az új helyzet visszavetett a fejlődésben, akkor az Anya igazmondása kérdőjeleződik meg, mint már annyiszor. Ha nem viselt meg a válás, ha nem idegenített el Benneteket az Anya Apától, tőlem, akkor miért voltál annyira megijedve, amikor Apával meglátogattunk először az oviban?
Hol van már egy szakember, aki képes átlátni az eseményeket képes párhuzamot vonni, és képes elvonatkoztatni a dolgoktól? Hol van valaki, pedig súlyos fizetéseket lapnak érte? Hol van valaki aki nem papírokat irkál anya tettei igazolására, hanem Titeket néz felelősség teljesen? Itt két gyerekről van szó.
Valakivel beszélgettem erről a témáról. Bemásolom a leírt mondatokat persze név nélkül. Ezen "beszélgetés" skypen folyt:
[7:56:21] Brazzorotto Enikő: És a lényeggel, a gyerekekkel mi lesz? Ők nem egy ingatlan, amin a delikvensek veszekednek, nem egy örökség, hanem hús vér gyerekek, lelkeikkel, bánataikkal, rendszeres betegségeikkel. 8.-ik hete nagyon betegek, nem mennek oviba, és most meg bárányhimlősek ez nagyon jó otthon és család a számukra. Ha egy gyerek lelke nincs rendben akkor beteg lesz
[7:58:35] xxxxxx xxxx György dr: mit gondolsz, ki törődik evvel? A perben mindenki alany, nincs lelke és nem fáj neki semmije!
Nem, nem Ti nem alanyok vagytok, hanem GYEREKEK. Nektek van lelketek, és az nagyon is fáj.
Mikor lesz már a magyar törvényhozásban igazság. Mikor lesz már az, hogy egy Apa is alkalmas a gyerekei nevelésére. A fiúknak sokkal inkább szükségük van az Apára, mint egy anyára. És főleg egy ilyen anyára. Kitől fogtok férfi példát tanulni? Papától, aki azzal fitogtatja a férfiasságát, hogy reggelente elmegy a kocsmába, egy nap megiszik 10 üveg sört és sok "gyógyszert", mint azt mondtad Andriskám. Időnként elveri a mamát, ha az nem viselkedik rendesen? Titeket hazazavar, ha hisztiztek(szerinte). Veszekszik az Anyával, mint azt ahogy meséltétek. Vagy a Z..tól? Aki már ugyanúgy sörözik, mint a papa, és 10 év alatt csak egy drogos, züllött lánnyal volt képes kapcsolatot létesíteni? Neki is csak a számítógép van. Nem beszélve a többi család tagról, akikről az Anya annak idején úgy nyilatkozott, hogy mennyire utálja a Húsvétot, mert csak a rokonai ivászatát jelenti a számára és a részegek jelenlétét ezen ünnep alkalmával. Persze van a családban a mamán kívül, még másik mániákus depressziós aki alkoholista és leszbikus leány is. Jó, követendő példaképek, ideális családmodell 2010.
Mire való ez a sok tárgyalás, ha eleve el van döntve, hogy hol lesztek Ti drága Csillagaim? Ezen idő alatt, még az emberségnek a szikrája is kiveszik a szülőkben egymás iránt. Ebben az országban egy szándékosan szított gyűlölködés a családon belül, az a cél. Egy mesterségesen kialakuló lumpen diktatúra körvonalazódik. Az erkölcsös, Családért élő emberek keresztény üldözése. Naplopó kisebbségek kezébe adott hatalom, lehetőség garázdálkodásra, az értelmiség kisemmizése, testi, lelki és ezáltal anyagi tönkretétele. A statisztikák szerint hajléktalanok többségében bíróságok által kisemmizett apákból áll. Nincs szükség apafélékre, rátok okos, intelligens emberekre. A papa félékkel züllesztik le a jövő nemzedékeket, hogy később büntethessék, börtönbe zárhassák a csellengő, lelki, adott esetben testi nyomorban felnőtt nemzedéket.http://www.csiza-csaba.hu/Olvassátok el az ő kálváriáját is. Tanulságos!!!
Egy tudományos felmérés adatai alátámasztják
mindennapi tapasztalatainkat: Európa lakóinak IQ-szintje folyamatosan
csökken. Az elmúlt száz esztendőben 14,1 ponttal szállt lejjebb az
európaiak intelligenciahányadosa.
“Ellenőriztük
azt a feltételezést, hogy a viktoriánus korban élő elődeink okosabbak
voltak korunk magas szintű technológiát használó embereinél, a vizuális
reakcióidő terén végzett vizsgálódások szerint” – olvasható a tudósok
jelentésében, mely a napokban látott napvilágot az Intelligence című
tudományos lap hasábjain. A kutatók hozzáteszik, hogy ”a (vizuális)
reakcióidő összefüggésben áll az általános intelligenciával, és a
felfogóképesség mértékét mutatja”.
Az eredmény aligha lephet meg bárkit is, mert
teljes mértékben igazolja a hétköznapi életben szerzett
tapasztalatainkat. A tudósok azonban mégis meglepődtek, elsősorban
azért, mert arra számítottak, hogy korunk televízión és interneten
felnőtt emberei gyorsabban reagálnak bizonyos vizuális hatásokra, mint
száz évvel korábban élt elődeik. Ami magyarán annyit jelent, hogy
dédszüleink nemzedékének tagjai gyorsabban értették meg azokat az
“üzeneteket”, melyeket képek (fényképek, festmények, rajzok stb.)
magukban rejtenek.
A vizsgálatokat végző kutatók neves szakemberek:
Michael A. Woodley (Brüsszeli Vrije Egyetem), Jan te Nijenhuis
(Amszterdami Egyetem) és Raegan Murphy (az írországi College Cork
Egyetem).
Hogy az általános elbutulás be fog következni,
azzal több értelmes ember is tisztában volt már sok-sok évtizeddel
ezelőtt. A csökkenés mértéke évtizedenként 1,23 pont. Az okokat
illetően a tudósok annyit jegyeztek csak meg, hogy a kevésbé tanult
nőknek általában több gyereke születik, mint az intelligensebbeknek. Az elvált szülők gyerekeit általában a kevésbé képzett, kevésbé tanult anyák végzik. A fajtakeveredés is negatív hatású ebben a kérdésben
A folyamat
eredményeképpen pedig a nyugati civilizáció menthetetlenül el fog
süllyedni.
A tanulmány ijesztő végkövetkeztetése: "Az adatok
világosan mutatják, hogy a viktoriánus kor emberei alapvetően
értelmesebbek voltak, mint a modern nyugati világ lakói”.
Yahoo News nyomán
A "szakvéleményt" egy másik fejezetben fogom taglalni, mert megint hosszúra nyúlt ez a fejezet. Mármint a gépnek. Lehet, hogy most egy pár embernek megsértettem az önérzetét, de ez engem egy csöppet sem érdekel, nekem Ti sokkal fontosabbak vagytok. Nekik lehet önérzetük, lehetnek jogaik, csak Nektek nem. Amikor el akartunk hozni Benneteket az oviból, az egyik óvónéni azt mondta, hogy ő kizárólag a Ti érdekeiteket nézi. Jó, helyes, akkor azonnal adjanak ide Benneteket! Erre az volt a válasz, hogy értsük meg, hogy nem adhatnak ide, mert mit szólna Anya, ha nem találna ott Benneteket. Kinek az érdekeit is nézik akkor? Mi egyébként is elmegyünk Veletek, de ők ott maradnak, és mit fognak szólni a faluban, hogy nem vigyáztak a rájuk bízott gyerekekre. Akkor megint kinek az érdekeiről van szó? Szerintem egy cseppet sem a Tietekről, hanem az Anyáéról, és az övékéről. Emberek! Nevelők, Bírók, Pszichológusok, Gyámügyesek, és T....!!!!! (Mindannyitoknak javaslom Robert Merle, Védett férfiak című örökbecsű művét. Ide akartok eljutni?) Itt gyerekekről, gyerekekről van szó és nem kis állatkákról. Mindenki vegye már tudomásul hogy a gyerekek nem tulajdont képeznek, hanem egy önálló szuverén emberkék, akik átmenetileg, amíg fel nem nőnek, felnőtt emberek oltalmára, segítségére nevelésére szorulnak. Nekik vannak jogaik, vannak érzéseik, van lelkük. Az imént felsorolt felnőtteknek viszont az lenne a dolga, hogy mindezeket figyelembe véve Titeket szolgáljanak, legjobb tudásuk szerint. Nem akták vagytok, nem létszám az óvodában, nem pénzkereseti forrás. Nem játékszer egy "anyának", nem tulajdonát képező tárgyak. JOGAITOK vannak. Úgy látszik viszont ezt az illetékes felnőttek a maguk érdeke mögé utasítják. Szeretném kérdezni, hogy a fent felsorolt személyek és még többek között a nyomozást végző rendőrök, az ügyész, tiszta lelkiismerettel tudja álomra hajtani a fejét, másnap bele tud nézni a tükörbe? Gondolnak arra, hogy mi lesz a sorsa az ilyen gyerekeknek, mint Ti.
Most olvastam a Neten, hogy az Apa nélkül felnőtt fiúk 2,5-szer nagyobb eséllyel kerülnek felnőttként börtönbe, mint az apa mellett felnőtt társaik. Nem baj Ügyész Urak, majd akkor a vádat képviselve szigorú büntetést eszközöltök ki rájuk. Nem gondolva arra, hogy sok-sok meggondolatlan, felelősség nélküli döntéseteknek ez lett a következménye. Eszetekbe sem jut, hogy 15-20 évvel ezelőtt ezek a bűnözők nektek kiszolgáltatott gyerekek voltak és a ti felelőtlen döntéseteknek, mely talán megszokásból, kényelemből és a könnyebb ellenállás felé tartás céljából született.
Ébresztő Magyar Jogrend. A jövő nemzedék a karmaitokban van. Aki nem képes a feladatát elvégezni a várható módon, az menjen ABC-be dolgozni, vagy BKV ellenőrnek.
Ti az igazságra esküdtetek, a nevelésre, a gyermekek érdekeinek a képviseletére, azért kapjátok a fizetéseteket. Ti az Igazság és a Jog szolgái vagytok, akinek alázattal kell szolgálniuk a törvényeket valamint a természet törvényeit is.
Sajnálom, hogy elragadtattam magam, de minden szavamat vállalom, Miattatok, Drága Kicsi Csillagaim és sok-sok elkallódó gyerek miatt.
Ha kell akkor gyermek jogvédőket is be fogunk vonni ebbe a perbe. Az elszántságunk végtelen, mert igazságtalan az, ami történik Veletek. Millió puszi Nektek, Drága Kicsinyeim.
Most nem Meme, hanem Brazzorotto Enikő
Legyenek ők a jövő börtöntöltelékei? Fent megnevezettek! Nyugodt lenne a lelketek, ha odakerülnének?
A nyáron eljött az ideje, hogy megint velünk legyetek 2 hétig. Apa már lefoglalta a helyet a kempingben, össze volt csomagolva minden, csak be kellett volna ülni a kocsiba és menni. Kijöttetek Anya házából, már bent voltatok a kocsiban, amikor Anya úgy mellékesen megjegyezte, hogy nem szabad fürdened Bencém Csillagom. Apa kérdezte, hogy miért is. Volt egy kis gond a kukiddal, válaszolta az Anya. Hazafelé szóltál Csillagom, hogy pisilned kell. Apa megállt és elmentetek az erdőben. Egy kis idő múlva rohant vissza hozzám és kiabált, hogy az Anya körülmetéltetett. Nincs rá szó, hogy Apa mennyire mérges volt. Le, fel járkált a parkolóban és fogta a fejét. Nagyon nehéz volt rávennem, hogy hazafelé menjünk, ne vissza K..re. Teljesen igaza volt, mert amikor ezt Anya megtette, nagyon nagy bűnt követett el. Nem lett volna szabad Apa tudta és beleegyezése nélkül megtenni. Ennek a műtétnek a későbbi életedre komoly kihatásai lehetnek. Anya azt mondta, hogy nem volt más lehetőség, mert volt ott egy kis seb, amit akkor csináltál magadnak, amikor még kicsi voltál, és ugyanúgy mint máskor felügyelet nélkül fürödtetek. Ez nem igaz. Mindig van más lehetőség, csak több orvost kell megkérdezni. Sajnos ez már visszafordíthatatlan és ezért nagy bűn Anya részéről.
Szerintem ez a műtét még más célt is szolgált. Amikor a Balatonon voltunk semmi gond nem volt a kukiddal. Nem hiszem, hogy akkor abban az időben annyira fontossá vált volna a műtét. Azt hiszem, hogy az anya azért akkorra időzítette, hogy ne tudjatok Balatonra menni. Azért gondolom, hogy így lehetett, mert azelőtt egy nappal hozott ki a kórházból, ahogy jöttetek hozzánk. Két hét állt a rendelkezésére. Miért pont akkor kellett vinni Téged?
Így sajnos, akkor nem tudtunk visszamenni a Balcsira, pedig nagyon szép idő volt. Biztosan jól éreztétek volna Magatokat.
Mostanában beszéltetek arról, hogy a nyáron amikor az Anyával, és a Z.-val a strandon voltatok, a figyelmetlenségük miatt majdnem tragédia történt Veled, immáron másodszor, Drága Andriskám. Mesélted, hogy a vízben egyszer csak elmerültél és már nagyon bugyborékoltál, a víz alatt. Amikor ezt az Anya meglátta, kihúztak, nagyon meg voltak ijedve. Mint régen, most is ki kellett rázni a tüdődből a vizet. Azt szeretném kérdezni, hogy mit kerestetek olyan mély vízben, ahol el tudtok merülni? Sajnos Anya úgy látszik továbbra sem tudja a felügyeleteteket biztonságosan ellátni, nem tud vigyázni Rátok. Arra kérlek Benneteket, hogy Ti nagyon figyeljetek egymásra, ha két felnőtt ember nem tud vigyázni két kis gyerekre.
Az utolsó kéthetes láthatásból is vita lett Apa és Anya között, mert Anya másként értelmezi mindig a naptárat természetesen a Ti rovásotokra. Most a téli szünetetek is vitára adott okot köztük, de ezt most egy huszárvágással megoldotta. Betegek vagytok, és kész, Nincs szünet, nincs Karácsony, nincs Apa. Majd ha meggyógyultok. De akkor már nem lesz alkalom a pótlására, mert Karácsony, téli szünet csak egyszer van egy évben. Hosszabb időre nem jöhettek, -szerinte- mert akkor hiányozni fogtok az oviból. Nem mintha mostanában az utóbbi másfél hónapban sokat lettetek volna oviban. Ezt Ti meséltétek, de tapasztaltam is, hogy 8.-ik hete folyamatosan betegek vagytok. Mikor jön már rá valaki,akinek az lenne a dolga, hogy felelősség teljesen a Ti érdekeiteket nézze, hogy az a környezet, az a ház és ezek a lehetetlen történések, Apa távollét, tesz beteggé Benneteket. Mikor ellenőrzi már le az a valaki, hogy szinte soha nem jártatok sem az elmúlt évben, sem idén oviba. Ez azért nagy baj, mert elmaradtok a tanulásban a többiektől, nem jártok logopédushoz, ezt tapasztalom, mert ugyanolyan rosszul beszéltek, mint régen.Amikor velünk vagytok egy fél nap alatt sokat javul a beszédetek, mert mind a ketten segítünk Nektek. Amikor, két hét múlva jöttök, ugyanott tartotok, mint korábban. Nem beszélve arról, hogy már mindketten felvettétek a k.-si tájszólást. "Adol vizet?". Az is a baj, ha egy pár figyelmeztetés után, már helyesen mondjátok, akkor K.-n a mama azonnal "kijavítja" a szavaitokat. Itthon megtanuljátok, hogy nincs olyan, hogy "elfelé" menni, nem "othol" vagy, hanem otthon és még sok minden más.
Itt megtanuljátok, hogy a szalvétába kell a szátokat törölni, zsebkendőbe fújni az orrotokat és nem a ruhátok ujjába. Nem az asztalra kell tenni a tányérból azokat a falatokat, amelyek már nem kellenek. Észre veszitek, hogy az asztalon nem mászkálnak hangyák nálunk, nem úgy mint K.-en. Csak sajnos nekünk két nap alatt kellene arra a sok szépre, jóra tanítani Benneteket, amiket K..en nem kaptok meg.
És nem kaptok meg olyan egészségügyi dolgokat sem, amire nagy szükségetek lenne. Valamikor tavasszal mondta Anya, hogy szemüvegre volna szükséged Andriskám. A szemüveg azóta sincs sehol. Bencém Csillagom, a lábadnak ahhoz, hogy helyesen álljon betétes cipő kellene. Régen volt varázs cipőd, de azt már kinőtted. Szegény Anyának nincs rá pénze, hogy másikat vegyen. Ezért elvittünk Benneteket egy ortopéd orvoshoz, aki betétet csinálhatott Nektek. Beletettük a cipőtökbe, és úgy mentetek vissza Anyához. A betét már nincs sehol. Pedig mindkettőtöknek rosszul áll a lábatok. Anya kiszedte, csakhogy igaza legyen. Őt nem érdekli, hogy az kellene Nektek.
Viszont arra nagyon figyel, hogy milyen ruhában mentek vissza. Nem tudom, mit gondol, ha nem azt a ruhát adom vissza Rátok, amiben jöttetek, azzal mi lesz? Más fogja hordani, vagy eladjuk, kidobjuk? Bár sokszor nem ártana kidobni, ami rajtatok van. Először mert doh szagú, de az csak a kisebbik baj. Mikuláskor Apa korábban hozott el, mert menni kellett a csoki boltba, és később ünnepség volt a munka helyén. Csillagaim, olyan nadrág volt rajtatok, hogy az lecsúszott a popsitokon. A pulóveretek rövid volt és amikor lehajoltatok egy hógolyóért teljesen kint volt a derekatok. Anya azt mondta, nem kell lehajolni és nem kell hógolyózni. Szerinte.
Délután mentünk a Mikulás ünnepségre. Sajnos Ti voltatok a legrosszabb ruhákban. Minden kisgyerek szépen fel volt öltözve, csak Ti nem. Akkor most felvetődik egy kérdés. A ruhátok arra csúnya volt, hogy ünnepeljetek, viszont a játékra is alkalmatlan. Akkor nincs ünneplő ruhátok és nincs játszó ruhátok sem. Nem tud szegény Anya havi 130 000 Ft-ból, amit azért kap, hogy Benneteket ellásson rendes, alkalmas ruhákat cipőket vegyen. Csak tésztát, virslit esztek, nem visz sehova Benneteket, akkor mire költi azt a sok pénzt? Az a Ti pénzetek, azt azért küldi az Apa, hogy meg legyen mindenetek, és nem az övé. Azt Rátok kellene költenie.
Októberben nem voltam itthon. Amikor hazajöttem Apa mondta, hogy nézzem meg a körmeidet Drága Andriskám, hogyan néznek ki. A lábadon borzalmas állapotban voltak
Apa írt az Anyának egy emailt, hogy mi ez a szörnyűség a lábadon, és ez már két héttel ezelőtt is látható volt, az hogy betegek a körmeid. Kérte, hogy tájékoztassa arról, hogy milyen kezelést kapsz. Az Anya válaszából kiderült, hogy még nem vette magának a fáradtságot, hogy elvigyen orvoshoz. Azt hazudta, hogy be vagy már jelentve. Ez nem volt igaz, mert az Apa megkérdezte a kórházban, megtörtént-e, de nem is kell, mert ilyen esetben azonnal ellát az orvos, mondták neki. Először az Apa a gyerek orvoshoz vitt el Téged, de az nem értett hozzá, viszont a bőr gyógyászaton már a hét végén nem volt rendelés.
Apa a következő alkalommal elvitt az orvoshoz, aki döbbenten kérdezte, hogy ki volt, aki ilyen barbár módon lekaszabolta a körmeidet. Felírt Neked egy körömlakkot, mellyel be kell kenni a beteg részeket. Anya ezt természetesen azonnal megvétózta, még jobban belevágott a körmeidbe és valamilyen krémmel kenegette. Azt mondta állítólag egy orvos neki, hogy majd lenő a beteg rész és akkor elmúlik. Na ez nincs így, azóta is beteg a körmöd, de csak a helye, mert még csak a csonkok vannak meg. Mondtuk Neked Bencém Drága, hogy sajnos most nem lehet együtt fürödnöd az Andrissal, és ha az Anya azt akarja, mond meg hogy nem teszed. Igen, mert nem vette figyelembe a gomba rendkívül fertőző hatását és együtt fürdetett Benneteket. Andriskám mesélted, hogy a papa körmei ilyenek a lábán. Ez meg az ő felelőtlenségüket mutatja, hogy nem mosták ki a kádat megfelelően maguk után és így fürösztöttek Benneteket.
Sajnos, ha Anya ilyen komoly dolgokra nem figyel, akkor már az csak egy kis adalék, hogy a hajaitokat is szörnyű módon levagdossa. Az egyik tincs hosszabb, a másik rövidebb. Nem tudna elvinni Benneteket fodrászhoz. Pedig a ti hajatokat én is le tudnám szépen vágni, mint az Apáét, ha kérné. Persze a frizurátok csak szépészeti probléma, de az is fontos lenne, hogy ápoltak és szépek legyetek. Pedig olyan szépek vagytok egy kicsit hosszabb hajjal.
Kicsi Csillagaim! Ezt a részt be kell fejeznem, mert hosszúra nyúlt és a gép azt nem szereti. Többször küld már ilyenkor hiba üzenetet.
Legközelebb az egyik legfontosabb dologról fogok írni.
Addig is millió puszi és ölelést küldök Nektek. Apa most írt a skypen nekem és azt mondta az Anya, ma sem kereste, nem írt emailt sem. Persze a telefont sem veszi fel
Így továbbra sem tudjuk mi van Veletek. Ő is ugyanannyi puszit és ölelést küld.
Apa nagyon szomorúan jött haza a munkahelyéről. Csak járkált össze-vissza a lakásban, nem evett, és csak hallgatott. Nem találta a helyét. Nagyon készült a Karácsonyra, és várta azt a pillanatot, amikor kijöttök az Anya házából, és a nyakába ugrotok. Sajnos ez lehetetlenné vált, mert előző este Anya telefonált, hogy szó sem lehet arról hogy gyertek, csak miután látott Benneteket az orvos. Azt persze elfeledte mondani, hogy mikor is visz hozzá Benneteket. Ma vagy valamikor januárban. Egy pár másodpercig tudott Veled beszélni, Kis Andriskám, de hallotta, hogy Anya elvette Tőled a telefont, Te tiltakoztál, de kinyomta.
Nem evett semmit, és lefeküdt aludni. Ilyen soká még soha nem aludt. Már este volt amikor felkelt. Megnézte az email-eket, és látta, hogy Anya írta, hogy 18 órakor hívni fogja őt. Mint annyi minden már eddig, ez sem történt meg. Fél 7-kor Apa telefonált Nektek. Távolról hallotta a hangodat Drága Andriskám, de hamar ki lett nyomva a telefon, mint az már sokszor megtörtént.
Nagyon szomorú volt.
Sajnos nagyon hamar elment a tegnapi nap.
Ma megint dolgozik, ott legalább nem emlékezeti sok minden arra, hogy van neki két Drága Kicsi Fia, akik nem lehetnek vele. Nem lehetnek, mert Anyát csöppet sem érdekli mit is szeretnétek.
Amikor először voltatok itt a nyáron , a bíró bácsi rendelkezése értelmében 6 órakor elindultunk vissza Veletek Kenderesre. Nem sokkal később cseng Apa mobilja, Anya volt, "hol vagytok?". Az M0-án felelte az Apa. Anya iszonyúan elkezdett kiabálni, hogy már ott kellene hogy legyetek. Akkor Apa és Anya sokáig vitatkozott arról, hogy mikor is kell visszamennetek. Anya azt mondta, hogy legközelebb nem ad oda Benneteket, vagy csak egy olyan időpontban, ami Nektek nagyon rossz lenne. Akkor Apa mondta, hogy az a számotokra az nem jó. Anya azt válaszolta hogy engem nem érdekelnek a gyerekek, hanem az, hogy mikor hozod őket vissza. Sajnos Anya minden tettével bizonyítja, hogy tényleg nem érdeklitek őt.
Már este lett, és Apa nem telefonált, hogy holnap mehetnénk értetek. Nagyon sajnálom.
Nem tudom megérteni Anyát. Van két ilyen okos, szeretni való kisfia. Más örülne neki, ha ilyen gyerekei lehetnének. Az édesanyák azt szokták tenni, ami a gyerekeknek jó, és nem azt ami nekik. Az anyaság áldozatvállalással jár, sok-sok lemondással, viszont helyébe, hatalmas ajándékot kap a gyerekektől, szeretetet. Úgy látszik ő erre nem alkalmas, és nincs is rá szüksége.
Majd mi pótoljuk azt amit nem kaptok meg Anyától és a családjától.
Amikor a tavaszi szünet volt az óvodában, pont akkor volt egy tárgyalás, amit még akkor a bíró bácsi vezetett. A tárgyalás végén elrendelte, hogy a szünet felét Apánál töltsétek. Anya rögtön tiltakozott, hogy nem vagytok rá felkészítve. A bíró bácsi megkérdezte, hogy elég-e két óra arra, de ha nem akkor is annyit ad. Anya nagyon haragudott, és mérgesen ment el. Ilyen hosszú ideig nem voltatok még nálunk, amióta anya elrabolt Benneteket, és szinte megrészegedtetek a lehetőségtől. Annyi mindent akartatok csinálni, annyi helyre el akartatok menni. Elmentünk egy cseppkő barlangba, ahol meglepően bírtátok a sok lépcsőt, és a nagy szint különbségeket. A pénztáros néni még aggódott, hogy nem vagytok-e kicsik még ehhez a túrához. Egy másik alkalommal elmentünk kirándulni a Budai Hegyekbe. Ott is Ti voltatok a legfürgébbek, mindig a sor elején voltatok. Felmásztunk egy nagy kilátóra, ahonnan az egész környéket be lehetett látni. Nagyon szép idő volt, és a látvány is csodás.
Minden nap számoltátok, hogy mennyit lehettek még itt. Akkor is nagyon nehezen mentetek vissza Kenderesre.
Millió puszi és ölelés Nektek.
Meme
A tavaszi szünet utáni első láthatáskor amikor visszavittünk Anyához Benneteket, hazafelé menet Anya nagyon mérgesen kiabálva felhívta Apát hogy mi történt Veled Andriskám, mert fáj a lábad. Apa közölte, hogy itt aztán semmi sem történt. Kis idő múlva újra telefonált, hogy összeestél, és nem tudsz lábra állni. Ezt Apa természetesen nem hitte el, mert amit Anya mond szinte soha nem igaz. Másnap Apa telefonált, hogy mi van veled, de mint szokta Anya nem vette fel a telefont. Egy másik alkalommal azt mondta alszotok már és máskor azt, hogy nem akartok velem beszélni. Ezekkel a trükkökkel kihúzta a két hetet. Amikor mentünk értetek közölte, hogy kórházban voltál csípő ízületi gyulladással. Hát ezért fájt a lábacskád. Ennél többet Anya nem volt hajlandó mondani, ezért később elmentünk a kórházba és beszélgettünk a doktor nénivel, és kikértük a záró jelentésedet. Abban az állt hogy egy hosszan elhúzódó nátha az ízületedet megbetegítette. Ennek a betegségnek akkor utána néztem az Interneten, és ott is azt olvastam, hogy a dohos, penészes ház okoz ilyen betegséget az ott lakóknál. Sajnos Te megkaptad Drága Csillagom. Tudod Andriskám, nagyon csúnya dolog volt hogy Anya nem szólt róla, kórházban vagy, ha tudjuk azonnal mentünk volna meglátogatni. Ráadásul a felelősséget Anya szerette volna áthárítani Apára a betegséged miatt.
Júniusban a tárgyaláson a Bíró néni elrendelte, hogy két hetenként váltva, hol Apánál, hol Anyánál legyetek. Mivel még erre a nagyszerű dologra korábban nem számított Apa, és a munka helyi beosztásán már nem lehetett változtatni, hosszabb nyaralásra nem mentetek el, csak a Hajógyári Szigetre mentünk ki a nagy csúszdákhoz, a bánya tavakhoz, Egész nap egy nagy sóder dombon játszottatok, és várat építettetek Apával. Másnap elmentünk epret szedni. Mennyi finom epret ettünk akkor, biztosan emlékeztek rá. Minden szép nagy szemnek nagyon örültetek. Bencém Csillagom, Te annyi epret ettél akkor, hogy a pocid akkora volt, mint egy hordó. Amikor visszavittünk Anyához, megint veszekedve hívott később telefonon, hogy annyira le vagytok égve, hogy nem lehet a vállatokhoz érni. Később kiderül, hogy ez sem volt igaz. Nem lehettetek leégve, mert egy nagyon sok faktoros napozóval bekentelek Benneteket többször is, és fél óra után már pólót adtam Rátok. Ha valakinek le van égve a bőre az lehámlik. Apáé bizony leégett, mert nem engedte bekenni magát. Két hét múlva rajtatok nyoma sem volt a hámlásnak, leégésnek, de Apáról cafatokban lehetett lehúzni a bőrt. Így megint bebizonyosodott, hogy Anya nem mondott igazat.
A szünet második két hetében Apával elindultatok a Balatonhoz, kempingezni. Mivel Apának mennie kellett dolgozni, vonattal utánatok mentem, és én voltam akkor Veletek. Milyen jókat fürödtünk, és játszottunk a Balcsiban. Nagyon meleg volt a víz és egész nap bent voltunk. Este elmentünk fagyizni, és sétálni. Másnap Apa visszajött reggel egy vonattal. Nekem vissza kellett jönnöm, de Ti annyira könyörögtetek, hogy ne menjek el, hogy majd megszakadt a szívem. Akkor megígértettétek velem, hogy visszajövök másnap Hozzátok. Tudjátok, hogy nincs olyan kérésetek, amit nem teljesítenék, és reggel én azonnal vonatra ültem. Nagyon örültetek nekem. Az idő továbbra is nagyon szép volt, tehát lehetett fürödni játszani. Esténként Andriskám egy nagyon vidám játékot találtál ki. Elkezdtél incselkedni a nagyobb biciklis fiúkkal. Kiugrottál eléjük, amikor közeledtek Hozzád. Először az egyik annyira meglepődött, hogy majd orra esett. Akkor összefogtak ellened többen is, és elkezdtek kergetni körbe a mosdók körül. Te nagyon ügyesen mindig kitértél előlük, de a vízipisztolyukat már nem sikerült elkerülnöd. Csurom vizesen jöttél hozzám, hogy öltöztesselek át. Én inkább levetkőztettelek mert meleg volt és annyi ruha nem is volt nálunk, ahányszor lelocsoltak. Később Apa kitalálta, hogy menjünk át egy másik kempingbe, ne csak egy helyen legyük.
Ott aztán nagyon érdekes dolgok történtek. Lakott ott két nagyon barátságos hattyú, egészen közel lehetett menni hozzájuk, és az egyiket meg is lehetett simogatni. Őket rendszeresen etettük kenyérrel. Többször kibéreltünk Nektek gokartokat, melyekkel a kempingben lehetett biciklizni. Elmentetek Apával horgászni. Nagyon sok apró halat fogtatok ki és azokat mind nekem kellett megtisztítanom, és megsütnöm. Ha legalább lett volna értelme. Egyetlen halacskát sem etettek meg, és a hattyúk meg én ettük meg a sült halat. Esténként láttunk Szent János bogarat világítani. Finom dolgokat főztem nektek, és a vacsora után lefeküdtetek és Apa minden este olvasott Nektek
a sátorban.
Egy alkalommal hiába mondogattam Neked Andriskám, hogy ne mászkálj mezítláb, Te nem hallgattál rám. Meg is lett az eredménye. Valami belement a talpacskádba. Apa ki akarta szedni, de akkor kitört a vihar. Na nem a balatoni, hanem az "Andrisvihar". Úgy üvöltöttél, mint ha nyúznánk. Mindenki minket nézett. Odajött hozzánk egy kedves néni, és hozott egy kis üveget, melyben olyan anyag volt amitől nem érezted amikor Apa kiszedte a tüskét. Egy órát üvöltöttél és Apa egy pillanat alatt kiszedte. Akkor nevetve mondtad, hogy nem is fájt. Egy másik alkalommal a Bence kezébe ment valami. El akartuk kerülni az újabb nyári szórakoztat műsort a részetekről, ezért egy paradicsom szeletet kötöttünk Bence kezére. Később azt is ki tudtuk szedni gond nélkül.
Minden nap néztétek a horgászokat. Andriskám Te szórakoztattad őket a kis történeteiddel. De minden alkalommal elmesélted, hogy Anyával külön laktok, Te nem szeretsz ott lenni és ezért egyszer csak vissza fogtok jönni Csömörre Apához és hozzám. A két hét vége felé visszamentünk az előző kempingbe, mert ott jobb volt a víz. Először tiltakoztatok, hogy már haza akartok sietni,mármint Csömörre.Azt eszeltük ki Apával, hogy valamit ott felejtettünk, és csak azért megyünk vissza. Amíg apa kereste azt a valamit, és kivittelek Benneteket a vízhez. Na akkor már megszűnt a tiltakozás, és órákon keresztül a vízben játszattatok Apával és velem. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen meleg lett volna a Balaton, mint akkor. Alig tudtalak Benneteket kiszedni a vízből, amikor már indulni kellett haza. Nagyon jól sikerült az a két hét. De sajnos, mint az eddigi láthatásnak, a vége a visszaút Kenderesre szomorú volt. Akkor Apa megígérte nektek, ha legközelebb jöttök hozzánk megint lemegyünk a Balatonra kempingezni.
Sajnos ez csak ígéret maradt,mert Anya megint keresztülhúzta a számítását az Apának. De ezt majd legközelebb mesélem el.
Már fél 10 van Drága Csillagaim. Remélem alszotok, és derűs békés álmotok van.
Azt hittem Anya gonoszsága terén már nincs lejjebb. De sajnos van. Este telefonált Apának, hogy "nem ad ide Titeket, amíg az orvos egészségesnek nem nyilvánít". Ennek a mondatnak azért van egy mélyebb tartalma. Ugyanis az, hogy már egészségesek vagytok, láztalanok, tünetmentesek, nem lenne akadálya, hogy eljöjjetek Apához, együtt megünnepelni a Szeretet Szent Ünnepét a Karácsonyt. Nem lenne akadálya, hogy megkapjátok az ajándékokat, amit biztosan nagyon vártok. Nem lenne akadálya annak, hogy együtt reggelizzünk, ebédeljünk, és vacsorázzunk, és közben azt ehetitek, ami a kedvencetek. Nem lenne akadálya, hogy Apához, vagy hozzám bújva aludjatok, szeretetben, békességben. Nem lenne akadálya, hogy az Evivel, Drága Bencém, akit nagyon szeretsz, és a Mónival elmenjetek valahová, szánkózni, korcsolyázni, vagy "csak", mint régen az erdőben sétálni, pocsolyákon csúszkálni. Megnézni a befagyott tavat, és a patakot.
Még az is történt tegnap este, hogy Veled Drága kicsi Andriskám Apa tudott beszélni egy pár szót, de csak addig amíg Anya ki nem kapta a kezedből a telefont, és ki nem nyomta.
De sajnos így van akadály a saját "édesanyátok" aki kicsinyes bosszúból nem enged el Benneteket Karácsonykor. Immár a 8.-ik hete rendszeresen betegek vagytok amikor elhozunk tőle, de itt nem lettetek betegebbek, sőt a párásításkor Bencém Csillagom nyugodtan tudtál aludni. Tudjátok, ha egy gyereknek nincs rendben a kis lelke, akkor könnyebben betegszik meg. A Tietek az biztosan nincs rendben.
Anya, a régi, vélt, vagy valós sérelmei miatt bünteti Apát Veletek. Ez nagy baj, mert Ti semmiről nem tehettek. A másik, ami most ösztönzi Anyát bosszúra, a Móni és az Evi léte. Nem tudja elviselni, hogy Apának van egy új Szerelme. Ti is férfiak lesztek egyszer, és erről jó ha tudtok, hogy a nők ilyen ostobák tudnak lenni.
Miről van szó? Anya több, mint egy évvel ezelőtt ment el. Ő akkor nagyon bízott abban, hogy talált egy új kapcsolatot, szerintem a Ciao Bácsi személyében. Azért gondolom őt, mert Bencém Csillagom Te egy időben mondtad, hogy milyen jó nagy az én ágyam, mert az anyáé elég kicsi négyeteknek. Anyának, Andrisnak, Teneked, és a Ciao Bácsinak.Egy ideje viszont már nincs szó a Ciao Bácsiról, de a néniről sem, aki sokszor az Anyával aludt. Ebből gondolom, hogy kipukkadtak Anya reményei. És akkor Apa mert találni magának egy fiatal csinos kis hölgyet, és még boldog is mer lenni vele. Az Anya szemében ez már ok a bosszúállásra. De mivel nincs más eszköze, Tiveletek áll bosszút azzal, hogy nem enged Apához. Ez nagyon nagy bűn. Ennél rosszabbat egy anya nem tehet a gyerekeivel. Egyenlőre nem tudunk mit tenni, mert ünnep van, de amint a bíróságon munkanap lesz azonnal jelezni fogjuk a bíró néninek.
Anya tettére egyáltalán nincs mentség, ilyet nincs joga még egy Anyának sem tenni. Nincs joga a Ti akaratotokat figyelmen kívül hagyva, bevonni Benneteket egy kicsinyes, primitív bosszúba. Igen Drága kicsi Csillagaim. Ez a tette minősítette Anyát primitívvé, önzővé, bár azt mindig tudtam róla.
Csillagaim! Adjon erőt Nektek az a tudat, hogy nagyon szeretünk Benneteket és mindent elkövetünk, hogy ez az állapot hamarosan megszűnjön. Ha kell az Igazságügyi Minisztériumba is elmegyek, vagy még a Pokolba is miattatok. Ígérem eljön az az idő, amikor Anya zsarnoksága, önzése, már nem pusztítja a lelkeiteket. Tiéteket, és szegény Apáét.
Ígérem ígérem. Minden energiámmal ezen vagyok, és most még inkább ezen leszek.
Millió csók, és ugyanannyi ölelés
Meme
Csillagaim! Valami miatt a gép nem engedi a hibákat kijavítanom, így sajnos benne maradnak, amit elütöttem a gépelés közben. A dátum is rossz mert most December 26. reggel 6.30 van
Legyetek mindig ilyenek az Életben, ilyen boldogok, bizakodók, és szeressétek, tiszteljétek egymást. Segítsétek a másiknak, mert köztetek a legszorosabb kötelék a testvérség van.
Anya soha nem érezte a család fontosságát, összetartozását. Ő nem tehet róla, mert amiben felnőtt, az távol állt a család fogalmától. A mindennapjaikat az alkohol, a veszekedés, a verekedés töltötte ki. Nem tudhatta, milyen az igazi Nagy Család. Én megkaptam egy időre ezt az ajándékot az Élettől. Akkor még nem volt televízió, vagy csak nagyon keveseknek, nem volt internet, és telefon is csak néhányaknak. Ennek ellenére, vagy pont ezért volt nagyon szoros kötelék a Családokban, és nálunk is. Nekem is volt egy testvérem, akivel ugyanilyen csibész gyerekek voltunk, mint Ti. A Nagymamámék segítettek a Szüleimnek a nevelésünkben ellátásunkban, amíg ők dolgoztak. És aztán amikor eljött az este, mi mentünk el hozzájuk, kiültünk a kertjükben és a felnőttek hosszasan beszélgettek, meséltek nekünk az életükről. Nagyon kellemes meleg nyári esték voltak, tücsök ciripeléssel, virág illattal. És mi a bátyámmal és az unoka testvérünkkel, csak hallgattuk a felnőtteket, a szeretet, és összetartozás csak erősödött bennünk. Egy-egy jeles ünnep alkalmával, még sokkal többen összejöttünk. Ahhoz már nem volt elég valamelyikünk lakása, hanem kimentünk Visegrádra, és ott a völgyben ünnepeltünk. Akkor már nagyon sokan voltunk. Nagynénikkel, Nagybácsikkal, Kereszt mamákkal, stb. Aki ezt nem élte meg, az soha nem tudja ez mit jelent egy Embernek. Akkor én is elhatároztam, hogy sok gyerekem lesz, és én is úgy fogok élni, mint ők, az én Drága Családom. Szeretetben, békében, mert az a hatalom. Az Ember, a Lélek hatalma.
Tudjátok nem mindig valósul meg, amit az Ember elhatároz, és meg szeretné valósítani. Az Életem egy hibás döntésem miatt másként alakult, de a legnagyobb ajándékot azért megkaptam tőle, az Édesapátokat, és ő általa Titeket, Drága kicsi Csillagaim. Most nem vagytok velem, de csak fizikálisan, mert lélekben mindig mellettetek vagyok, és próbálok vigyázni Rátok. Tudom nem mindig sikerül, de én is csak egy Ember vagyok, aki hibázik, aki tévedhet, de a szándékom mindig tiszta és becsületes.
Apának is volt olyan szerencséje, hogy egy kis ideig élvezhette a Család Hatalmát, szeretetét. Az igaz, hogy az ő édesapja, olyan korán elment, hogy ő szinte nem is ismerte. Egy darabig várta, remélte, hogy visszajön, de hát akit az ember nem ismer az ne hiányzik. Az Édesapja helyett viszont kapott és olyan Nagypapát, és Nagymamát akiről szinte csak a mesék szólhatnak, az én Drága Szüleimet. Neki nem volt testvére, és ő is úgy gondolta, hogy neki sok gyereke lesz, és az amit nem kapott meg az Édesapjától, megadja majd az ő gyerekeinek, Tinektek, Drága Kicsi Csillagaim. Amikor más fiatalember lányoknak udvarolt, szórakozni járt huszonévesen, akkor ő egyetemen tanult, és a szabad idejében a házunkat építette velem együtt. A Házat, ahol mindenkinek van helye. Már sajnos csak a Mamónak, az én Édesanyámnak, mert Apánk közben meghalt, Nektek, Édesanyátoknak, Neki és Nekem. Még akkor nem ismerte Anyát, és Ti sem voltatok még.
Nagyon kevés pénzünk volt és így lassan épült a ház, de amikor Édesanyátok ideköltözött, akkor már lakható volt. Van egy német mondás: Von hauseaus . Ez kb. azt jelenti, mit hozott otthonról. Ő sajnos semmit. Számra az Otthon szó nem jelentett semmit. nem tudta megbecsülni, azt amiért Apa, és én nagyon sokat dolgoztunk, neki soha semmi nem volt elég jó, elég drága, elég szép. Ő olyan kolléga nők között dolgozott akik nagyon gazdagok voltak, és számolatlanul költhették a pénzt. Ő is ezt szerette volna, de hát mindenkinek meg vannak a maga korlátaik. Tudom a bútor áruházakban lehet kapni, méreg drága szép bútorokat, szőnyegeket. Nekünk arra soha nem volt lehetőségünk, csak arra, hogy magunk elkészítsünk egy kanapét, bútort, konyha szekrényt. Édesanyátok úgy fejezte ki a nem tetszését, hogy hagyta folyni a konyha szekrénybe a vizet, hogy az szétmenjen. Hagyta, hogy a székeket, a falat, összecsokizzátok, főzelékezzétek, vagy Andriskám Te egy ollóval szétvágd a huzatot. Nem takarított, nem törődött semmivel, és Veletek sem.
Egyszer megkérdeztem hogy minek kellettetek neki. Azt válaszolta, hogy már minden ismerősének volt gyereke, csak neki nem. Lányt szeretett volna, mind azt mondta, akit lehet öltöztetni, akivel lehet babázni. Soha nem jött rá, hogy az Anyaság nem erről szól. Anyának lenni egy hatalmas élmény. Ő ezt nem kapta meg soha az Élettől, nem erre van predesztinálva.
Drága Andriskám. Feltettem három képet. Azon láthatod hogy mennyire igazam volt előbb. Sajnos belőle az anyaság hiányzik.
Még nem tudtál járni.Odamásztál hozzá egy kis szeretetért, hízelgésért, mert Netezett, és nem törődött Veled.
Vittél neki egy autócskát szereteted jeléül. De sajnos még csak rád sem nézett.
Amikor rájöttél, hogy most is hiába várod, az ölelést, puszikat tétován lehuppantál a földre. Ezeket a képeket nem én, és nem is az Apa készítette, hanem az öccse Z. A képek magukért beszélnek. Érdemes megnézni a monitor képét, mind a három képen más. Jó sok időnek kellett elmúlnia, és egy pillantásra sem méltatott ennyi idő alatt.
Drága Kicsi Csillagaim!
Nem tudott egy meghitt otthont teremteni maga körül. A szobáitokat és a bútoraitokat is én készítettem. Az ő feladata lett volna azt meghitté, otthonos, széppé varázsolni.Andriskám Te már másfél éves voltál, amikor valamilyen díszeket akasztott a faladra hogy az ne legyen oly sivár.
Ő nem tudta a meghitt beszélgetések hatalmát, az otthon melegét, nem rendelkezett a csodálatos női tulajdonsággal, melyet úgy hívják diplomácia. Nem érezte, hogy micsoda nagyszerű dolog az ha a család együtt étkezik. Akkor nincsenek kívülről behozott problémák "Csak" az Otthon van, nincs békétlenség, nincsenek hatalmi viszonyok, alá-fölérendeltségek, hanem a falakon belül csak a Család van. Neki a televízió, a számítógép, és csak a telefon létezett. Amikor Ti lefeküdtetek, ő egy nagy tányér étellel, és a laptopjával bevonult a szobájába, magára csukta az ajtót, és a körülötte lévő világot kizárta. Vagy a konyhában lekönyökölve a pultra ették meg az ételt, az öccsével, ha itt volt nálunk.
Apa kint a nappaliban számítógépezett, és szinte egy szót sem szóltak egymáshoz. A hálószobájuk is ugyanolyan sivár, lehangoló volt, mint minden más helyiség, ahol az Anya élt. Nem ment ki a házból a kertbe, az utcára, nem voltak barátai. Szerintem nagyon rossz volt ez így neki, de hát mindenki az ő saját életének a kovácsa.
Reggel az volt az első dolga, hogy bekapcsolta a számítógépet, közben elment a konyhába kávét főzni, majd azt a gép mellett elfogyasztotta. Nem kevés idő telt el közben. Ha már fent voltatok észre sem vett Benneteket, nemhogy reggelit adott volna Nektek.
Rendszeresen reggel vittem ki a Félixet sétálni, és Ti mindig el akartatok jönni velem. Kénytelen voltam bevezetni, hogy reggeli nélkül nem viszlek ki Benneteket, mert vagy másfél óráig sétáltunk a kutyussal, és annyi idő sok lett volna reggeli nélkül. Ennek a kényszernek köszönhetően, letett elétek némi ételt, csak ne hagyjalak itthon Benneteket.
Most nem tudom hogyan életek, de abból amit elmeséltek gondolom nem változott semmi. Régen többet meséltetek, de amióta Anya megtiltotta Nektek, hogy az életetekről meséljetek szinte semmit nem tudunk Rólatok. Azt viszont elmeséltétek, hogy anya mindenről kikérdez mi történt itthon, ki volt Veletek, kivel, és mit játszottatok, mit ettetek. Nagyon nehéz lehet Nektek az elvárásainak megfelelni. A titok tartás egy ilyen kis gyereknek igen megviseli a lelkét.
Neked főleg Drága kicsi Bencém. A Te kis lelked egy nagyon finom, kis lehelet. Törékeny, mint Te magad vagy és sérült.
Ha majd velünk leszel, akkor megpróbáljuk elfeledtetni Veled a történteket múlt sérüléseit begyógyítani.
Drága Andriskám, Te viszont egy erős, határozott lélek vagy, viszont a szeretet hiánya nagyon meglátszik rajtad. Megható a ragaszkodásod az Apához és hozzám. Te egy kedves mosollyal mindenkit leveszel a lábáról, Te már most tudod "kezelni" az embereket.
Mindketten nagyon szerethető Drága Gyerekek vagytok. Nekünk Ti vagytok a legfontosabbak.
Drága Kicsi Csillagaim!
Most egy kis időre befejezem, mert jön egy barátom vendégségbe. Tudjátok az Embereknek szükségük van igaz barátokra is, akik segítenek, ha bajban van a másik, vagy csak a tudat fontos hogy mindig lehet rá számítani.
Milliószor csókollak Benneteket.
Meme
A következőt soha ne tévesszétek szem elől, és mindig eszerint éljetek:
A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak!" (EdmundBurke)
Mi ketten Apával, nem vagyunk tétlenek csak hosszú harcot kell vívni, de mivel igaz oldalon állunk győzni fogunk.
Mint ígértem megpróbálom azt az időszakot visszapótolni, ami valami miatt eltűnt.
Amikor először hazajöttetek hatalmas volt a boldogságotok. Újra felfedeztetek mindent, újra feltámadtak az emlékeitek. A baj csak akkor volt, amikor eljött az ideje a vissza vitelnek. Készítettünk hang felvételeket arról, hogy milyen szörnyű pillanatokat éltek át. És ez így volt minden második hétvégén. Amikor mentünk értetek boldogan rohantatok Apához, a nyakába ugrottatok, és azonnal meséltetek neki. Nagyon hosszú számotokra az a két óra, amíg hazaérünk, ezért én közétek ülök, és olvasok Nektek, vagy számolunk, vagy beszélgetünk. Ha másra nem is jó az a két óra, de ezalatt az idő alatt megtanultátok a két jegyű számokat, amikor vártátok a következő kilométer táblát. Annyi mindenről beszélgetünk. Például arról, hogy mi is rossz gyerekek voltunk apával együtt. Sokszor kéritek, hogy meséljük el a számtalan csínytevéseinket, aminek sem a tanáraink, sem a Drága Szüleink nem örültek. De a gyerek minden korban gyerek, és akkor jó, ha tud egy bizonyos szinten belül maradva csintalankodni.Tudjátok az a baj, hogy sok ember amikor felnőtté válik elfeledkezik arról, hogy milyen kis ördög fióka is volt. És ez nagy baj, mert a gyerekeket csak az érti meg igazán, aki megőrzi magában ezt az ártatlan, de sokszor nagyon is "rossz csontot". Én nagyon szilaj kislány voltam. Apa közel nem tudott annyi rosszaságot elkövetni, mint én, mert nem volt rá lehetősége a lakótelepen, ahol laktunk.
A következő tárgyaláson, már látszott, hogy rosszul ítéltem meg elsőre a Bíró bácsit. Nagyon alaposan felkészült a tárgyalásra, mindent elolvasott.Elvittük magunkkal az Ádi anyukáját, és a két szomszéd nénit is. Tudjátok az egyik szomszéd néni nagyon okos, és úgy tett fel egy kérdést az anyának, hogy akkor ő beismerte, hogy a felügyelete hiányában majdnem meghaltál Andriskám, amikor a Bence a víz alá nyomott a 300 literes fürdőkádban és rádűlt. Sajnos anya akkor is vagy telefonált, vagy internetezett. Akkor nagyon sok vizet szívtál be a tüdődbe, és csak lefelé lógatva tudtuk kirázni Belőled. A Bence nem tehetett róla Drága Andriskám, ne haragudj rá, mert akkor még nagyon kicsik voltatok. Soha nem szabad a gyerekeket felügyelet nélkül hagyni a fürdőkádban.
Úgy gondoltuk, hogy jól fognak alakulni a dolgok, a Bíró bácsit meggyőzik a tanuk, és a hang felvételek. Nagyon bizakodók voltunk Apával, és a Zitával együtt. A láthatások alkalmával, minden esetben nagyon szomorú volt a búcsú, és Nektek, és nekünk is fájdalmas.
Drága Bencém! Egyszer amikor visszavittünk, nem akartál Apától elszakadni, szorítottad erősen a nyakát. Anya egy darabig várt és mondogatta, hogy menni kell már. A Mama is beleszólt, hogy Apa küldjön már be Téged. Végén az Anya, és a Mama elvesztették a türelmüket és a Mama a lábadnál fogva húzott és az Anya erővel szétszakította a két pici kezedet, mellyel ölelted Apát. Látni és hallani is szörnyű volt a sírásodat, amikor ez játszódott le és elvittek. Előtte Anya bevitte az Andrist, de amíg a fentiek történtek, Te kiszöktél a házból, és visszaszaladtál Apához. Később ezt úgy oldották meg, hogy Téged Andriskám azonnal bezártak a házba. Kérdezem Andriskám, hogy egy anyának mindig a gyerekei akarata, és érzelmei a legfontosabbak? Ez így van Anyánál is?
A Bíró bácsi egy új tárgyalás tűzött ki a következő hónapra. Nagyon vártuk már a májust, mert azt hittük akkorra már minden rendben lesz. Sajnos nem így lett. Azt mondják az Isten szereti a gyerekeket. Ha ez így van miért engedi, hogy ennyit szenvedjetek, és amikor már úgy néz ki hogy sínen vannak a dolgok, akkor engedi, hogy minden az ellenkezőjére forduljon. Bizony ez megtörtént, mert a Bíró bácsitól, vagy elvették, vagy lemondott az ügyetekről. És akkor újra minden megfordult. Egy olyan Bíró néni vette át az ügyet, aki már elég idős, és az Élet sokat árthatott neki. A néni gyűlöli a férfiakat, és csak addig lát, hogy gyereket csak egy anya tud nevelni. Szándékosan, vagy véletlenül, de nem vette észre, hogy az Anya mennyit hazudott a tárgyalásokon. Mindig azt mondta, ami akkor jó volt neki. Vagy mert nem emlékezett rá korábban mit mondott, vagy mert olyan cinikus, hogy miután felismerte, hogy a jog, vagy a jogtalanság mellette áll, akkor megteheti. Az a baj, hogy a lényeg, azaz Ti elsikkadtatok már ebben a perben. Nem számít, hogy mit szeretnétek, nem hatja meg a Bíró nénit a Te szív szaggató sírásod Andriskám, nem tudom ez a néni miből van. Egy néni általában szeretik a gyerekeket, és még ha az a dolga, azért tanult, hogy a Nektek legmegfelelőbb döntést hozva, biztonságba, szeretetbe kerülve az Életetek felelősség teljes, Titeket szerető szülő kezébe kerüljön. És ez a néni nem így gondolkozik. Neki az Apa rossz volt, amikor nagyon sokat dolgozott azért, hogy Nektek mindenetek meglegyen, és az Anya, aki Veletek nem törődve, piszokban hagyva, reggeli nélkül még 11 órakor pizsamában csúszkáltatok a földön a jó, és csak ő tud Benneteket nevelni, a papával, aki minden nap a kocsmában kezd, és mint ahogy Te mondtad Drága Andriskám, naponta többször is nevetve issza a pici pohárból a "gyógyszert", a Mamával, aki mindig sóhajtozik, soha nem mosolyog, és rossz kedvű. Van amit talán még nem tudtok. A Mama azért ilyen, mert a papa rendszeresen elveri, ha sok gyógyszert vesz be egy nap.
Drágáim! Amikor kijöttetek Anya házából és beültetek a kocsiba, észrevettem, hogy a hajatok, a ruhátok milyen nyirkos, és doh szagú. Ezt mondtuk a Bíróságon is, de sajnos sehol nem tudtuk bizonyítani.Akkor az az ötletünk támadt, hogy kérjünk meg egy olyan bácsit, aki ért az ilyen házakhoz, hogy menjen ki és vizsgálja meg a házat hogy nem azért vagytok-e betegek mindig. A Bácsi októberben volt Anya házában, de most december végén még semmit nem tudunk a vizsgálat eredményéről. Sajnos.
Drága Bencém! Egy alkalommal megdöbbenve láttuk Apával, hogy gipsz van a kicsi karodon. Te nem voltál hajlandó semmit mondani arról, hogy mi történt, csak kinéztél az ablakon. Amikor az Andris el akarta mesélni, Te rászóltál, hogy "na Andris". Tulajdonképpen soha nem tudtuk meg mi történt Veled, csak az amit az Anya mondott. Szerinte játszottatok, és a kezednél fogva húzott fel, és akkor megrándult a karod. Tudom Drága Bencém, hogy ez ne igaz, mert amikor egy kisgyerek nem mond igazat elfordítja a kis fejét, és nem néz a szemembe. Tudom ezt Te azért tetted, mert Anya ez parancsolta Nektek. Te nem tehetsz róla. Csak az ebben a nagy gond, hogy hazugságra nevel Benneteket.
Drága Andriskám. Most felteszek egy képet arról, hogy Anya milyen ruhában adott ide Benneteket rendszeresen. Ehhez nem fűzök semmi kommentárt, mert ez a kép magáért beszél.
Tudjátok a Bíró néni első körben azonnal letiltotta Apa fizetésének majd a felét azért, hogy Anya abból megfelelően ellásson. Hát így néz ki a megfelelő ellátás. Anya viszont nagyon márkás ruhákban jár azóta. Apa sajnos nagyon sokat küszködik, mert a megmaradt pénzéből a rezsit sem tudja kifizetni rendesen. Egy hónapban értetek 1200 km-t tesz meg. Az az üzemanyag is nagyon sokba kerül. Ha még látná, hogy van értelme, mert a pénzt rátok költi, akkor nem volna baj, de Ti ebből szinte semmit nem láttok. Eszitek rendszeresen a tésztát, amit nem is szerettek, a ketchupos kenyeret, és a nyers virslit. Drága Bencém! Jó látni és rossz is ahogy itthon kinyalod a tányért, mert annyira ízlett a szószos hús amit sütöttem Nektek. Jó látni, mert tudom, hogy ízlett, de szomorú vagyok, mert tudom, hogy csak két hetente esztek jókat, amikor itt vagytok. Mint szokták mondani, az egyik szemem sír a másik meg nevet.
Drága Csillagaim. Ma Karácsony napján már nagyon késő van, lefekszem aludni. Nagyon jó volt Nektek írni, mert úgy éreztem, hogy velem vagytok, kapom a taknyos puszikat öleléseket és gondolatban átéltem azokat az éjszakákat, amikor velem alszotok. Azaz csak Ti alszotok, mert én majdnem egész éjjel vigyázom az álmotokat, figyelem a rezdüléseteket. Bár nem tudok akkor aludni, de nagyon jó az a tudat, hogy bíztok bennem, és számítotok rám.
Aludjatok továbbra is békésen, és holnap folytatom. Apa úgysem lesz itthon, és akkor legalább Ti gondolatban itt lesztek.
Amikor kikapcsolom a számítógépet, mindig elköszönök Tőletek, mivel a képetek, mint azt láttátok a gépem asztalán van.
Sajnos nem tudom azt a képet feltenni, amiről írtam Nektek. Lehet hogy sok a szöveg, amit írtam. Majd holnap megpróbálom feltenni.
Nagyon-nagyon hiányoztok, és nagyon szeretünk Benneteket. A Jézuska vigyázza az álmotokat ma. Én mindig Veletek vagyok.
Elmúlt egy év, és megint Karácsony van. Az emberek, akik szeretik egymást azt szokták mondani, hogy "Boldog, Békés Karácsonyt kívánok". Hogy lehet egy Karácsony Boldog, ha akiket a legjobban szeretsz nem lehet veled? Titeket mindenkinél jobban szeretünk, és nem csak az a baj, hogy hiányoztok nagyon, hanem az is, hogy nem tudjuk mi van Veletek. Több, mint egy hete Apa telefonált Anyának, hogy csak később tudunk értetek menni, mert dolgoznia kell, de nagyon sietünk, hogy minél hamarább velünk lehessetek. Ekkor Anya közölte Apával, ne menjünk, mert betegek vagytok. Elmondta, hogy bárányhimlőt kaptatok, és Te Drága Andriskám, még köhögsz is nagyon. Édesem ez már 8.-ik hete tart. Egyszerűen nem tudsz kilábalni belőle, de a Bence sem.A továbbiakban, mivel anyának nem volt több mondanivalója, kinyomta a telefont, pedig apa még akart veletek beszélni. Anyát ez cseppet sem zavarta.
Másnap, Apa kérésére küldött egy képet Rólatok, ahol Andriskám nagyon szárnyaszegetten állsz. Sehol az itthoni csibész mosolyod, a derű az arcocskádról. Pont ugyanolyan vagy, mint az egy évvel ezelőtti karácsonyi képeken.
Drága Bencém! A Te képeden csak a derekad látszik és a popsid, de ha nem haragszol azt is felteszem, de ugyanúgy, mint az Andrisnak egy másik itthoni képét is mellékelem, hogy látsszék, milyen boldogok vagytok itthon.
Apa keresett akkor telefonon, és tudott is Veled beszélni, Drága Andriskám, de csak Veled, mert mielőtt a Bencét adtad volna Anya kinyomta megint a telefont. Akkor Te kérted Apát, hogy adjon engem, de mivel a munkahelyén volt, ez nem tudta megtenni, viszont megígérte, hogy másnap este, már én is beszélek Veled. Sajnos mindez csak ígéret maradt, mert amikor hívott Apa, anya közölte vele, hogy a Bence nem akar beszélgetni, és Te már alszol. 7 órakor? Pici baba korod óta nem feküdtél le ilyen korán. Szerintem anya nem akarta, hogy mi ketten beszélhessünk. Azóta Apa minden este hív, de az Anya mobilja vagy ki van kapcsolva, vagy nem veszi fel. Írt neki SMS-t, e-mailt, de semmire nincs válasz. Már több, mint egy hete nem tudjuk mi van Veletek. Betegek vagytok-e még? Ma az Apa, felhívott két kórházat, hogy nem vagytok-e ott, mert már csak arra tudtunk gondolni. Azt mondták nem fekszetek kórházban, legalábbis azokban nem. Tudjátok Apa félelme nem alaptalan, mert amikor Te Édes Andriskám a kórházban voltál, amikor fájt a lábacskád, anya nem szólt apának, csak később tudtuk meg. Akkor sem szólt Apának, amikor Bencém Téged körülmetéltetett, Apa tudta, és beleegyezése nélkül, de hogy miért azt nem tudjuk. Biztosan emlékeztek rá, apa mennyire dühös volt, nagyon sokáig. De ez még a nyáron történt, erre még visszatérek.
Megjött ma is a Jézuska, hozott Nektek szép ajándékokat. Idén lehet, hogy egy kicsit kevesebbet, mint korábban, de nem az a lényeg, hogy mennyi az ajándék, hanem az hogy szeretet legyen. Hogy nagyon szeressünk Titeket, és védjünk, óvjunk Benneteket. A Karácsony a Szeretetről szól és annál több szinte nem is kell az Embernek. Mert akik szeretik egymást azok nagyon erősek, és minden megpróbáltatást és bajt kibírnak, mert a Szeretet erőt ad nekik.
Holnap Apa dolgozik. Mi lesz holnap után még nem tudjuk. Írta Apa, Anyának, hogy megyünk értetek, 10 órára, de válasz még nem érkezett. Bármi történik is mi megyünk értetek, várjatok. Ez most megint egy küzdelem, mert Anya sajátságosan értelmezi az anyaságot. Bármilyen furcsa, ő úgy gondolja, hogy Ti az ő tulajdona vagytok. Úgy is lehet érteni, mint ha két kiskutya lennétek, akinek ha pórázt tesznek a nyakába, oda lehet kötözni őket valahová.Nem tudom, ki tudná már ennek az ellenkezőjéről meggyőzni őt. Lehet, hogy csak Ti tudjátok majd megtenni, ha nagyobbak, és erősebbek lesztek.Addig csak arra kérlek Benneteket, hogy ne hódoljatok be, a látszólag erősebb Anyának. Ő csak azért erősebb jelenleg, mert maga mögött tudja az idejét múlt magyar jogrendet és azt hiszi, mindig így lesz. Csillagaim, ha rajtunk múlik, akkor biztosan nem. Eldöntöttük Apával, hogy a végsőkig fogunk harcolni értetek. Ha kell külföldi bíróságra is elmegyünk. Az erőnk végtelen, mert Ti adtok hozzá nekünk erőt. Itt a helyetek Apánál. Én is itt vagyok, de a nagymamáknak a háttérben a helye, mert igazából Ti hárman tartoztok össze, egy nagyon erős, eltéphetetlen kötelékben Apával. Őrá mindig számíthattok. Amíg én még élek, rám is. Drága Bencém! Jó lenne, ha már megszereznéd a varázs erődet, mihamarabb, hogy elvarázsolhass, és ne menjek el. Nem kell fiatalabbnak lennem, elég ha így maradhatok, és sokáig gyönyörködhetek Bennetek, és ha még van hozzá erőm is a jóvoltodból Bencém, segíthetek nektek:-) Annak is nagyon örülnék, mint ahogy mondtad, ha a szegény Félixet, és a Zebulont is feltámasztanád. Ha lehetne kérnék még Tőled egy kis varázslatot, hogy a szüleim, és nagyszüleim is élnének újra! Olyan jó volt régen, amikor egy igazi nagy Család voltunk. De már csak mi maradtunk négyen.Soha ne felejtsétek el, hogy a Család, és a Szeretet a legfontosabb a világon. Ti ketten soha ne szakadjatok el egymástól, maradjatok ilyenek, mint most vagytok. Szinte ikrek.
Drága Kicsi Csillagaim!
Minden hónapban írtam Nektek ebben az évben is, és nem tudom mi történt, de nem találom. Lehet, hogy én rontottam el valamit. Ezért, ha nem is olyan részletesen, mint korábban, de leírom a történteket egy másik fejezetben.
Most látom, hogy késő van, és már alszotok. Biztosan vártátok Apa telefonját. Higgyétek el ma mi is ugyanolyan szomorúak vagyunk, mint Ti emiatt. Várjuk a holnaputánt, és bízunk abban, hogy Anyában meg van egy szemernyi emberség, és nem a saját, hanem a Ti érdekelteteket nézi.
Aludjatok jól, és sok szépet álmodjatok. Bencém, féltelek, mert amikor velem alszol, éjszaka sokszor felsírsz, és nehezen tudlak csak megnyugtatni. Remélem most ne így van.
Nagyon szeretünk Benneteket. Tudom Andriskám, hogy egy gyereknek, legalább "tízszáz" ölelés jár, és ha velünk lesztek bepótoljuk.