2014. január 31., péntek

Hiába keresünk Benneteket

Drága kicsi Csillagaim!

Vasárnap óta többször kerestünk Benneteket telefonon, de nem vagytok elérhetők, és az Anyáé is ki van kapcsolva. Apa ugyan mondta, hogy tegnap valamikor visszahívott Anya, csak nem hallotta a hívást. Ettől nem nyugodtam meg.
Most péntek este van, ma is elérhetetlenek vagytok.

Remélem minden rendben van és főleg lesz.

Aggódom.

Meme

21:15-kor megszólalt a mobilon. Andriskám, Te voltál. Végre!
-Annyiszor kerestük Benneteket
-Játszottunk eddig olyat, hogy egy építmény alsó elemeit kell kivenni és az győz, aki többet tud kiszedni.
Ezt értem, de hol volt a telefonotok egy hétig?
-Hm....
-Jó semmi baj, az a lényeg jól vagytok.
Elmeséltél sok mindent, majd közölted, menned kell, mert Anya most tesz be Nektek egy másfél órás rajzfilmet.
-Most negyed 10.-kor? Fürödtetek, ettetek már?
-Még nem, majd a film után.

 




Na ezért néztek így ki az utóbbi időben, és alszotok el a kocsiban azonnal, bárhová megyünk.
Bencém a bal szemedet az utóbbi időben nem akkora, mint a másik. Remélem rövidesen minden megoldódik és normális mederben folyhat az életetek. A lefekvésben hajthatatlanok leszünk Apával. Legkésőbb 21 órakor már aludni fogtok, mert a megfelelő mennyiségű alvásnál nincsen fontosabb dolog.

Millió puszi és ölelés.

Meme

Féléves bizonyítvány


Drága kicsi  Csillagaim!


Korábban Apa megkapta a bizonyítványotok másolatát emailben Anyától. Én még nem láttam, de Bencém Tőled tudom, hogy nyelvtan 4-es kivételével, csak ötöseid vannak, és három tárgyból kiemelten dicséretes vagy.
-Meme, tudod miért kaptam csak 4-est nyelvtanból?
-Nem tudom
-Nem teszem ki az ékezeteket néha a mondatokban
-Na, de ilyet? Ismertem én is ilyen valakit. Vigyázz, hogy Apa meg ne tudja :-D
-Úgy tudom Apa sem tette ki annak idején!
-Bizony Csillagom, Apa a gimnáziumban emiatt pótvizsgázott, de meg van az előnye, nagyon megtanulta a nyelvtant. Majd, ha megbuktatnak, majd együtt mentek a pótvizsgára.

Andriskám a számomra meglepő volt, hogy olvasásából 4-est kaptál. pedig szerintem, Te átlag felettien jól olvasol, nem szótagolsz. Szerinted a tanár néni azzal indokolta a 4-est, hogy elfogy a levegőd és nem tudsz néha eljutni levegővétel nélkül a vesszőig, vagy a pontig.
-Ezt nem hiszem el!! Én két évig jártam egy szinkronszínész képzőbe, ahol naponta tanították a helyes levegővételt és tartást.
K.-en egy tanárnő többet vár el egy másodikos gyerektől, mint egy szakmai képzést nyújtó tanfolyamot végző hallgatótól  az oktatók? Még mondja valaki, hogy nincs követelmény a vidéki iskolákban!
De! Kinek a feladata egy gyereknek megtanítania a helyes levegővételt? Vagy egy gyerek úgy születik, hogy bent tudja tartani a levegőt, és szabályozottan kiengedni beszéd és olvasás közben?

Mindenesetre gratulálok az újabb kiváló teljesítményetekhez.

Millió puszi érte.

Meme

Máté 1 éves


Drága kicsi és pici Csillagaim!

Nagyon szerencsésen alakultak a napok, hogy pont a Máté pici Csillag első születésnapján itthon voltatok. 
A rádió már napokkal korábban hangoztatta, hogy nagy hóesés várható, és nem lesz ritka a 25 cm, hótakaró sem. Apa pénteken dolgozott, így én mentem Értetek. Mivel mi rutinos téli utazók vagyunk a korábbi síelésekből kifolyólag, bekészítettem a kocsiba,  overallokat, hócipőket, takarókat, egy termosz forró teát és meleg ételt, hólapátot valamint egy kis baltát.  Ha bármi közbejönne, ne legyünk bajban. Már Szolnoknál jártam, amikor hallom mondja a rádió, hogy elérte a fergeteg Dabas környékét, és nagyon nehezen lehet ott már közlekedni. A 4-esen még egy hópihe sem hullott. Felhívtalak Titeket telefonon. Bencém, Te vetted fel, és boldogan kiáltottál fel.
-Hurrá jön a hó.
-Na ja, de előtte jó lenne hazaérni. Légy szíves mond meg a Mamának, hogy igyekezzetek, hoztam ételt és innivalót is, csak hadd forduljunk gyorsan vissza. 
-Nem fog menni, mert Andris még nem jött haza a Mamával, hisz' 13 óráig van iskolába. Az ebédet én már megettem, de ő még nem. 
-Ok, én is még csak Szolnoknál vagyok.

Később megint hívtalak. Pont akkor értek haza a Mama és az Andris.
-Minek kamuzik nagyanyátok, nem lesz itt hó. Előbb megebédel Andris, és csak akkor mehettek.
Persze Mama, Te biztosan rendszeresen olvasod a Netet, és hallgatod a rádiót, Csak azt nem tudom melyiket,-talán a londonit, mert a magyar rádiók folyamatosan mondták a havat. Rendnek kell lenni, még veszély helyzetben is, be kell tartani a hivatalos láthatási rendet. 14 óra, és punktum. Azért adott némi engedményt, mert 13:50-kor már kijöhettetek.
Egész úton hazafelé, egy pillanatot sem aludtatok, mert vártátok a havat. Beszéltünk Apával, aki megígérte, hogy felhív, ha Budapesten esni kezd. 
Beálltunk egy kamion mögé, amely 90-el ment, és a vákuumában, hajtottunk együtt, jelentős üzemanyag megtakarítással. Egyéb előnyei is voltak, és főleg az, hogy nagyon tetszett Nektek. Hazaértünk, de havat csak a szembe jövő kamionok homlokán láttunk. Viszont némelyiken jelentős koszos bundaként takarta a vezetőfülkét.
Máté már várt Benneteket a szokásos módon a lécső tetején kapaszkodva a rácsba. Nagy volt a boldogság, nagyokat sikoltozott.
Megegyeztünk abban, hogy este nem számítógépeztek, hanem korán lefekszünk, és beszélgetünk. Sokat szoktatok kérdezni Apa gyerekkoráról, a szüleinkről és a nagyszülőkről. Már sokszor elmeséltem, hogy a nagypapám a filmszakmában dolgozott, és egy híres emberrel együtt alkották meg az első magyar hangosfilm műszaki hátterét. Nagymamám nemesi családból származott, ő iparművészként dolgozott fiatal korában.  Később, mint osztályidegenek, alacsonyabb rendű munkát lehetett csak végezniük. Édesanyám balettáncos volt édesapám közgazdász, egy szanatórium gazdasági vezetője. Apa szüleiről is meséltem. Apa édesanyja asszisztens volt , a nagypapa, aki még most is él, mérnök. Apa édesapja rakéta mérnök volt, a Szovjetunióban végzett Leningrádban, majd amikor leszerelt egy gyógyszergyárban magas beosztásban dolgozott a nyugdíjáig. Kértétek, hogy ezeket én írjam le Nektek valahová, nehogy elfelejtsétek. Felvittem egy nagy doboz fényképet a családról, és azokat mind megnéztük. Jót nevettetek rajtam, hogy milyen csúnya, kövér baba voltam. Láttátok a régi kutyáinkat, az egyéb állataink fényképeit is. 
-Ugye ezt a dobozt Meme soha nem dobod ki.
-A világért sem Csillagom. Ezt Nektek őriztem meg sok-sok év alatt. A többit, amelyeken már Ti vagytok DVD-re is mentve megkapjátok majd, mint az eddigi 5-6 ezer képet a továbbiakkal bővülve. A Google + 
1 GB tárhelyet biztosít ingyen mindenkinek, és ebből én már a 75 %-ot felhasználtam.
-Jaj, de jót beszélgettünk, Meme, de most már aludjunk.
-Mikor szoktatok Anyánál lefeküdni?
-10 óra után, pedig mi sokszor lefeküdnénk már 8 órakor, de Anya azt mondja, majd szólok, ha le kell már feküdnötök.
-Anya mit csinál ilyenkor?
-Bence szokta mondani, "prontózik" a skypen valamilyen Ricardoval, vagy más nevűvel, nem tudom pontosan.
-De attól Ti miért nem fekhettek le?
-Mert ő engedi csak a vizet a kádba. Nekünk kb. 20 cm-t, magának a túlfolyóig. Fél, ha mi engedjük, elhasználjuk az ő meleg vizét. Azt szokta mondani, hogy neki is csak annyi víz van a kádban, mint nekünk, csak ő jobban kinyomja. 
-Jaj Csillagaim, Ti ketten kb. annyi vizet nyomtok ki mint ő egyedül. 
-Akkor sajnálja tőlünk a vizet.
Még felhívtuk Apát egy búcsúpuszira, mert ugye nem lehet anélkül elaludnia senkinek, ezután hamarosan  mély álomban merültetek. Mindketten a vállamon feküdtetek szorosan átölelve. Moccanni sem tudtam. Megpróbáltam kibújni alólatok, de abban a pillanatban Andrisom, Te felébredtél, és nem engedtél el.
Másnap megbeszéltük, most rendben van, hogy ennyire szükségetek van a közelségünkre, de ha már rendeződnek a dolgok, mindegyikünk egyedül fog aludni. Persze egyenlőre hallani sem akartok arról, hogy Ti külön ágyban aludjatok, de biztos vagyok benne, ha lelkileg is ki lesznek elégítve a szükségleteitek, akkor magatok fogjátok proponálni a külön ágyat.
Másnap Apa nagyon korán jött haza, és már be is vásárolt mindent a reggelihez. Most egy másik ötletet valósítottam meg nektek. Sajnos a párizsi nagyon vékonyra volt vágva és így nem állt olyan szépen, mint a képen. De ettől függetlenül nagyon ízlett a  közös reggeli. Lehet, hogy sonkával sikeresebb lettem volna.
 -Meme! Ha már haza jöhetünk a Bíró bácsi engedélyével, csapjunk egy nagy bulit. Vegyetek 100 lufit, fújjuk fel gázzal, legyen sok finomság, legyen jó zene, és hívjunk meg mindenkit, aki abban segített nekünk, hogy haza kerüljünk. Jöjjön a Csenge, a Gábor, a Levente és a Johanna is, ja és a Karcsi sem maradjon ki.
-Csillagom, talán Karcsi bácsi! Tudod, ha egy idős úr megengedi egy fiatalnak, hogy a nevén szólítsa, akkor ha jól nevelt az a fiatal, úgy szólítja, hogy "Karcsi bátyám", ezzel adod meg neki a kellő tiszteletet. A Karcsi bácsi főleg megérdemli ezt a megszólítást. 
Erre megszólala kapucsengő
-Andriskám nézd meg ki az.
-A Karcsi bátyám uram.
-Hát ezt Te honnan tudod?
-Apa meséiben szokták így szólítani az öregeket.
-Jól van Andriskám, nagyon okos vagy.
Ilyen jó hangulatba fogyasztottuk el a reggelit.

Szerdán úgy gondoltam készítek két darab tortát, egyiket a Máténak, azért hogy szabadon garázdálkodhasson vele, és egy másikat magunknak. Mivel korábban már megbeszéltük, hogy ugyanolyan tortát kértek, mint Andriskám a Tied volt, nem volt nehéz dolgom.



Sajnos Mátém, Te tej allergiás lehetsz, ezért kecske tejből készítettem a tortád töltelékét. Vettünk színezetlenen marcipánt, mellyel bevontam a tortát, és a rózsákat is abból készítettem. Azért, hogy egy kissé változatosabb legyen, készítettem cukor fondant-ot, abból formáztam  szíveket, melyeket a tortán körberaktam. Ez valamivel fehérebb volt, mint a marcipán. Úgy terveztem, hogy majd az ünneplés előtt felvert tejszínhabbal díszítem még a tortát. De a tejszínnek esze ágában sem volt felverődni. Így kénytelen voltam lemondani róla. Viszont, ha díszítésre nem is volt alkalmas a hab, finom joghurtos krémet tudtam készíteni belőle. Ezt a mi tortánk tetejére kentem fel. Minden jó, ha a vége jó.
Parafa tálcára tettem, mert valami azt súgta, hogy ez később még hasznos lesz.
Pet barátnője is eljött megköszönteni a pici Mátét.
Húúú Andris, ne bolondozz már!!! :-D
Sajnos tűzijáték nem volt az Auchanban így nem is volt a tortán.

Jesszusom, mit csináltok-kérdi Máté

Nem kell ez a torta, vigyétek innen :-D
Repül a torta
Na egye fene, megkóstolom
Egy kevés elfogyott belőle. Azt viszont sajnáltam, hogy a Pet nem engedte neki feltrancsíroznia a tortát. Pedig erre készült.
Bence, Te nagy rutinnal nekiálltál felvágni a mi tortánkat. Mint múltkor is, majdnem elfogyott mind. Csodák csodájára Apa, aki csak a látszat kedvéért szokott tortát enni, most azt mondta, ez neki nagyon ízlik, ezért legyen ilyen torta máskor is.









Aranyos volt, ahogy figyelte, hogyan fújjátok a gyertyát, és meg is próbálta ő is. Elsőre szép teljesítmény volt a részéről. Persze lehet, hogy már korábban is figyelemmel kísérte a torta elfújásokat, de most ebben az esetbe róla volt szó, tehát neki kellett elfújnia a gyertyát.

Ez a születésnap, mint annyi másik korábban kellemes hangulatban, boldogan telt el. 
Este felvázoltuk a lehetséges programokat Nektek, de sorra azt válaszoltátok, inkább most maradtok itthon. Se Köki, se semmi más. 
Áthívtátok a Levenetét és a Johannát is, hogy megnézzék az elkészült kondiszobát, továbbá hogy kipróbáljátok az Apa által készített denevér padot. Annak akkora sikere volt, hogy még órák múlva is vissza-vissza tértetek rá.
A kívánságotoknak megfelelően itthon maradtunk az egész hétvégén. Levente végig Veletek volt. Ugráltatok a trambulinon lengő tekéztetek és társasjátékoztatok.
Andriskám, ahogy közeledett a visszavitel ideje, egyre azt hangoztattad, Te már nem mégy vissza Anyához. Biztattad Apát hívja fel, és majd Te megbeszéled vele, hogy végleg maradsz.
-Andriskám, 9 nap van az ítélet hirdetésig. Kibírod azt a 9 napot, ha négy évet is kibírtál.
-Andris, menjünk vissza erre a 9 napra, annyi ideig Anya hadd élvezkedjen velünk. Már kedden végleg itthon leszünk. Mostanában Anya úgyis olyan sokat van velünk és ez biztosan így lesz a tárgyalásig.
Ettől sem hatódtál meg, ezért azt mondtad, hajlandó vagy elmenni a Bencével K.re, de csak addig amíg bemégy Anyához, és elköszönsz tőle.
-Jól van, csak menjünk már-mondta Apa.
Egész úton aludtatok, a végén csak a kedvenc dalaitokra ébredtetek, melyet K. felé közeledve Apa betesz a lejátszóba. Bencém Te korábban ébredtél, és kezdted az Andris ébresztgetni.
-Andris bemegyünk és maradunk. Kibírjuk azt a 9 napot.
-Miii? Csak 9 nap, na jó akkor rendben van, maradok.
Maradtál, mi rendben hazajöttünk. Reméltük ez az út már az utolsók egyike. 

Most egy pár kép az egyéves Mátécskánk napjaiból.


Kapaszkodás nélküli állás már megy, de a mászás, biztos és gyors. Minek bíbelődjek a járással
Repül a baba
Kukucs, Apa
De magasan vagy, Apa.
Velős csont kedvelő
A hűtőgép őszinte híve
Lába kélt 2 db szaloncukornak. A tettest hamarosan azonosítottuk. Íme a tettes








Még nagyon sok ilyen boldog szép napot kívánok mindannyiunknak. Millió puszi és ölelés.

Meme

2014. január 26., vasárnap

2014. január 21.

Drága kicsi Csillagaim!


Végre elérkezett a várva várt nap. 13 órára voltunk mindannyian idézve.
Apa megbeszélte az ügyvéd bácsival, hogy 10:20 körül már itt lesz a ház előtt, és azonnal indulunk, annak érdekében, időben odaérjünk. A szokás szerint út közben beszéltük meg a stratégiát, azt is hogy az Apa reakcióját igenis beadják, ha nem lenne idő arra, hogy felolvassa. Én azért mentem velük, hogy vigyázzak Rátok, ameddig sorra kerültök, és amikor is amikor már csak Apáékkal akar beszélgetni a Bíró bácsi.

Ahogy a 4-es főútvonalról lekanyarodtunk K. felé, hát láttuk, hogy Anya autója megy előttünk párásan, komótosan. A kocsiban voltatok Ti is és az ügyvéd néni. Nagyon örültem a látványnak, mert attól tartottam, hogy "váratlanul megbetegedtek",  és Anya a szokás szerint visz egy orvosi igazolást a fiktív betegségetekről.  Később tudtam meg Tőletek, hogy Anya még sürgetett is Benneteket azzal, ha elkésnétek a Bíró bácsi őt megbünteti. Ez valóban így lett volna, mert az októberi tárgyaláson kilátásba helyezte, hogy 50 000 Ft rendbírságot ad Anyának, ha nem visz el Benneteket.
Apa megelőzte a kocsitokat, de nem ment egyáltalán gyorsan, hisz' esős, párás idő volt.
Hamar megérkeztünk a Bíróság elé, és beparkoltunk. Figyelmeztettem Apát, hogy úgy álljon be, ha Anya egyszer ideér, legyen neki is helye. Az eső miatt gondoltam így, annak érdekében, hogy ne ázzatok el, amíg beértek az épületbe.  

Már vagy negyed órája álldogáltunk ott, de Ti még sehol sem voltatok. Ekkor Apa elindult be a bíróság épületébe. Abban a pillanatban megláttalak Benneteket, amint a sarkon befordulva jöttök Anyával és az ügyvéd nénivel komoran, félelmekkel telve. Később tudtam meg, hogy a kedvező eredmény érdekében egy cukrászda volt még a végén bevetve. A 4 év alatt egyszer sem hallottam róla, hogy hasonló helyre elvitt volna Anya Benneteket. Persze mostanában voltak egyéb "lekenyerezések". Puha labdás meccs otthon, Mc Donalds, Kumánia fürdő és mozi. Korábban ez nem volt mindennapos, mint mostanában. Tény, hogy néha játszott Veletek, főleg tárgyalások környékén, de nem ez volt jellemző rá. "Maradjatok nyugton, mert dolgozom, beszélek valakivel skypen, stb."
Amint megláttatok minket felragyogott a szemetek, azonnal odafutottatok hozzánk. Szorosan átöleltétek Apa nyakát, és még nekem is jutott sok puszi.

Az épületben október óta beszereltek egy fémjelző kaput, melyen át kellett mennünk. Úgy látszik még a kezelő sem volt rutinos, mert nagyon sokat szerencsétlenkedtünk a bejutással.
Igyekeznünk kellett, mert már majdnem 13 óra volt.

Anya a váró teremben helyet foglalt, majd elővette az okos telefonját, és a kezetekbe nyomta. (Most nem Anna, Peti Gergőt, mint a pszichológusnál 2010.-ben.) Jó trükk, mert abban biztos volt, hogy ott maradtok mellette játszani, és a Bíró bácsi azt látná, hogy vele vagytok. Pedig emlékezhetett volna rá, hogy a pszichológusi vizsgálat előtt is otthagytátok őt, mindkét alkalommal.  Bencém, Andris ballagásán is Apához odamentél azonnal, és végig vele voltál, ültél az ölében, megállás nélkül meséltél neki.

Apa Nektek háttal leült a másik padra. Én szemből láttam az egész jelenetet.
Andriskám, Te egy idő múlva felálltál, és lassan elindultál felénk. De közben szemmel kísérted, az Anya reakcióját. (Később mindhárman az Apával és az ügyvéd bácsival úgy értékeltük a jelenetet, hogy félve figyelted Anyát.) Odamentél Apához, feltérdeltél a padra, és úgy csináltál, mint ha, jobb pozíciót akartál volna felvenni, annak érdekében, hogy jobban lásd mit csinál a Bence. Miután meggyőződtél arról, hogy az Anya nem reagál rá, lecsúsztál szorosan Apa mellé, és elvetted a kezéből a mesekönyvet , melyből  itthon szokott olvasni Nektek.
Ekkor megszólalt a hangszóróban a Bíró bácsi, hogy a Simon ügyben jöjjenek be.
Még megsimogattalak Andriskám, mondtam ne félj, ez a bácsi nagyon szereti a gyerekeket, segíteni akar csak Nektek. Félve elindultatok be Anyával, Apával és az ügyvédekkel.
Bent a Bíró bácsi megkérdezte, melyikőtök a Bence és az Andris, valamint azt hogyan szólíthat Benneteket. Később Apa mesélte, hogy nagyon meg voltatok szeppenve, de nem a bíró bácsitól, hanem a szituációtól. Tudniillik megkérdeztétek tőlünk korábban, hogy csak Ti lesztek bent, vagy bejöhetnek-e az Apáék is. Azt hittem gondosan felkészítettünk a várható eseményekre, de ezt kifelejtettük, mégpedig azt, hogy az elején a Bíró bácsi mindenkit behív. Arról beszéltünk, hogy csak hárman lesztek bent, és azt kell mondanotok, amit szeretnétek. Ha Anyánál akartok lenni, akkor azt, ha velünk akkor ezt. Azt is mondtuk Nektek, hogy ha az Apát választjátok, de később meggondoljátok magatokat visszamehettek bírósági döntés nélkül Anyához. Fordított esetben viszont Anya minden bizonnyal nem fog ilyen kedvezményt tenni Nektek, és onnantól kezdve már felnőtt korotokig vele kell maradnotok.
A Bíró bácsi megkérdezte Anyát, hogy van-e valaki, akire rábízhat Benneteket, amíg nem kerül sor Rátok. Erre Apa válaszol:
-Természetesen, mert eljött az édesanyám, és ő fog felügyelni Rájuk.
A Bíró bácsi nyugtázta, majd kiküldött Benneteket.
Odajöttetek hozzám, és kértétek olvassak Nektek. Láttam, hogy feszültek vagytok, és így egy kis bolondozással próbáltam enyhíteni ezt az állapotot. Bencém, Te feküdtél az ölemben, de közben húztad Andris haját. Már majdnem összeverekedtetek, de azért a szép szó és a kérés hatott Rátok. Olvastam kettő mesét.
Közben a tárgyaló teremben, Apa felolvasta a beadványt. Az Anya egy-két dologra reagált, de semmi érdemleges nem történt. Majd a Bíró bácsinak átadta Apa azt, aki ezután kiküldte őket.
Apáék után kijött a Bíró bácsi is, keresve Titeket. Nagyon kedves volt,  -figyelemre méltó, hogy levette a talárját-, és meleg emberi szóval szólított meg Benneteket.
-Gyertek be mindketten- közben barátságosan mosolygott.
Hogy akkor, ott bent mi történt később a Bíró bácsi mesélte el Apáéknak. Talán  egy órát voltatok bent. Javarészt a Te hangodat hallottam Andriskám, de a szavaidat nem értettem.
Amikor kijöttetek a Bíró bácsi újra az Anyáékat szólította. Majd elkezdte mesélni, hogy azt mondtátok,  jó K.-n, szerettek iskolába járni,  és vannak barátaitok. Apa figyelte Anya arcát, aki nagyon jó kedvű volt, nevetgéltek az ügyvéd nénivel egyetemben. És akkor jött a de! Viszont, Te Andriskám egyértelműen Csömörön akarsz élni velünk, várod a csömöri iskolát, itt is vannak barátaitok, és már mennél azonnal. Ekkor Anya arcáról lelohadt a mosoly, elszállt a jó kedve.
Bencém, Te a vártnak megfelelően bizonytalan voltál, nem tudnál dönteni. Jó itt is, jó ott is, de K.-en hiányzik a quad, a biciklizés, a sok érdekes program, és nem utolsó sorban a Máté, a kis testvéretek. (Ilyenkor szokott a mama "kedvesen" korrigálni: "Nem testvéretek, csak féltestvér". Igen mama, ez nagyon fontos. Legalábbis neked). A Bíró bácsi megkérdezte, nem lenne-e jó Nektek, ha a Bence maradna K.-en, és Te Andriskám jönnél hozzánk.
-Nem bíró bácsi, mi nem akarunk soha elválni egymástól.
Ez nagyon szép dolog volt Andriskám. Ezt Te is Bence Csillagom megerősítetted.
Bencém, Te is inkább Csömört preferáltad a Bíró bácsi szerint.Meséltetek a csömöri életünkről, hogy én főzök javarészt, bár a Pet is szokott Nektek csirkét sütni "thaiul". Amíg készül az ebéd, Ti 5-en kimentek a mezőre, az erdőbe a patakhoz és a lovakhoz. Szoktunk mindannyian kerékpározni, gyümölcsöket szedni, gombázni. Ezek  is hiányoznak Nektek K.-en, nemcsak mi.
Nagyon gyűlölitek már a hosszú utazásokat két hetente. Soha többé nem akartok már ingázni. 

A Bíró bácsi még szeretett volna kérdezni Benneteket, de Te Andriskám kijelentetted, hogy game ower,  nincs több kérdés és válasz sem. Nem nagyon lepődtem meg ettől, mert ugyanezt csináltad a pszichológusnál is.
A Bíró bácsi elmondta, hogy okosan, kedvesek voltatok, jó neveltek, szépen válaszoltatok, érdeklődők voltatok, mindent megnéztetek, sokat kérdeztetek Ti is.Gondolom ekkor Anya és Apa is büszke volt Rátok.
5- öst kaptatok a bácsitól, mind magaviseletre, mind az intelligenciátokra. A végén a Bíró bácsi megkérdezte, van-e valami mondanivalójuk Apáéknak, akarnak-e még valamit bizonyítani, mert ha nem lezárja az ügyet, és február 2-án ítélethirdetés lesz.
Itt lett vége a tárgyalásnak.
Kinyílt az ajtó, és kijöttek Apáék. Anya és az ügyvéd néni arca nagyon komor volt, Apáé és az ügyvéd bácsié, mosolygós. Ahogy tartott felém Apa, csak annyit mondott, hogy a vártnak megfelelően válaszoltatok.
Ti közben ott ültetek mellettem a padon. Apa megölelt Benneteket és megköszönte. Mindketten lógtatok a nyakán és pusziltátok őt. Ebben a pillanatban egy kicsit megsajnáltam Anyát, de csak egy kicsit. Ami most történt az az ő felelőtlenségének a következménye. Kezdve ott, hogy Apa tudta nélkül elvitt Benneteket 2009.-ben. Majd a megegyezés teljes elutasítása a részéről, az óvoda előtti atrocitás. A kommunikáció teljes kizárása a részéről, Papa magatartása, Mama kínlódása a betegségeikkel, Nektek havi 600 km, nekünk 1200 km utazás. Bár még nagyon fiatalok vagytok, azért ezek a dolgok megmaradtak Bennetek, ezért lassan eltávolodtatok tőle. Ha elfogadta volna Apa segítségét, itt a közelben lakhattatok volna, minden másként alakult volna. Viszont a mostani helyzet Anya döntése, és a továbbiakban már neki kell vállalnia annak az ódiumát.
Magához szólított Benneteket, sürgetve a "haza"indulást. Figyeltelek Benneteket öltözködés közben. Kedveskedtetek Anyának, amolyan engesztelés képen. A dolog első részével semmi gond, hiszen édesanyátok, de a lelkiismeret furdalás már nem jó. Nem tetettek semmi rosszat, tehát nincs ok a vezeklésre.
Az utcán mi elindultunk egy kávézó felé az ügyvéd bácsival, Apa még hosszasan időzött mellettetek, ahogy mentetek az utcán a kocsitok felé, majd csatlakozott hozzánk. Beültünk a szokásos kávéházba kiértékelni a történteket. Az ügyvéd bácsi nagyon elégedett volt, és úgy gondolta, hogy már semmi akadálya annak, hogy végleg haza kerüljetek. De azért óva intett, hisz csak az a biztos, ami megtörtént már. Igaza van, hisz' az előző perben is szinte biztosan voltunk a kedvező kifejletben. Dr. Nánássiné Dr. Szabó Róza, bíró asszony akkor még a látszatát sem akarta kelteni a korrekt pervezetésnek, ma már tudjuk. Ugye most a Bíró bácsi 2 héttel későbbi határidőt adott meg az ítélethirdetésre. Ezzel szemben a Bíró asszony előre már elkészíttette a végzést, és a tárgyaláson fel is olvasta. Talán előre tudta, hogy mi fog akkor elhangzani? Nem. Hanem azt, hogy kinek a pártján áll. Innen lehet tudni, hogy a Bíró bácsi mennyire alapos, és becsületes. Az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy a fiatalsága révén kapott kevesebb tapasztalatot, széles körű ismerettel kompenzálni lehet. Bármilyen döntést hoz is, de csak köszönni lehet neki az alapos, mindenre kiterjedő munkáját.
Egy kissé feloldódva a feszültségek alól, elindultunk haza. Remélem már nem sokáig kell megtenni ezt a fárasztó utat.
Az elmúlt évek alatt cca.65-70 000 km-t tettünk meg, láthatásra, tárgyalásra és rendőrségi ügyintézésre, Ti meg kb a felét. Kb. 40 teljes napot, azaz  40x24 órát ültünk a kocsiban
Még kimondani is sok. Mindegyikünknek elege volt már belőle. Sokkal értelmesebben lehetett volna eltölteni ezt az időt, ha Anya rögtön az elején megegyezik Apával, és nem rohan el ész nélkül. Apa és az ügyvéd bácsi szerint, Anya egyezségi szándékát számunkra megmagyarázhatatlan módon Dr. Sz.V. vétózta meg minden alkalommal. Az ügyvéd bácsinak volt egy nagyon jó kijelentése.  "Az ügyvédnek nem kell élnie az ügyfele életét". Ez így van. Ő nem utazgatott helyettetek fagyban, nyári kánikulában, ő nem ébredt sírva sok-sok alkalommal a kocsiban, azzal, hogy teljesen el van zsibbadva a lába, hogy nem bírja már a tűző napon való ücsörgést, 2 óra hosszat bekötözve a gyerekülésbe. Őt nem tépték le a gázcsőről, őt nem zárták be a házba, hogy ne szökhessen vissza az Apához. Neki nem húzogatta a karját az alkohol mámoros nagyapja. Itt most visszaidéznék a blogból pár korábbi sort és egy képet. A fejezet címe: Visszatekintés. Idézem:

Drága Bencém! Egy alkalommal megdöbbenve láttuk Apával, hogy gipsz van a kicsi karodon. Te nem voltál hajlandó semmit mondani arról, hogy mi történt, csak kinéztél az ablakon. Amikor az Andris el akarta mesélni, Te rászóltál, hogy "na Andris". Tulajdonképpen soha nem tudtuk meg mi történt Veled, csak az amit az Anya mondott. Szerinte játszottatok, és a kezednél fogva húzott fel, ekkor rándult meg a karod. Tudom Drága Bencém, hogy ez ne igaz, mert amikor egy kisgyerek nem mond igazat elfordítja a kis fejét, és nem néz a szemembe. Tudom ezt Te azért tetted, mert Anya ez parancsolta Nektek. Te nem tehetsz róla. Csak az ebben a nagy gond, hogy hazugságra nevel Benneteket.

A második pszichológus néninek említettétek, ha el akartok szaladni a Papa elől, megfogja a kezeteket, visszatart és megüt. Bizonyíték nincs, de a körülmények emellett szólnak, főleg Anya szavai:. ...kezednél fogva húzott fel, és akkor megrándult a karod.

Ha egyszer elolvassa majd ez a blogot a kedves ügyvéd nő, remélem belegondol, hogy mennyi szenvedést okozott Nektek az elmúlt 4 évben, értelmetlenül. Nem beszélve a sajnos maradandó lelki sérülésekről, és egyéb veszteségekről. Soha nem jön vissza ez a négy év, -Andriskám a Te eddigi életednek a fele,mennyivel minőségibb életet élhettetek volna, ha Anya Apa segítségével itt a közelben vesz egy házat, vagy elfogadja a Pityu bácsi lakását.
Elmúlt 4 év, és Anya mostanra újra  rájött, ugyanúgy, mint 18 éves korában, hogy K.-en sem neki, sem senkinek nincs jövője. Rájött hiszen ő is el akar költözni Szolnokra, mint ahogy azt említette, mind a tárgyaláson, mind az ügyvédünknek. Csak bízni tudunk abban, hogy "csak" Szolnokra költözik és nem megy külföldre. Na nem azért, mert nekem nagyon hiányozna, hanem Nektek biztosan, és nekem Ti nagyon fontosak vagytok. Apa megígérte Nektek, ha Anya mégis elköltözne Olaszországba, akkor ő maga vinne ki hozzá Benneteket az iskolai szünetekben, hogy láthassátok. Addig amíg vele vagytok, addig Apa feláldozza magát :-D, és heverészik a tenger parton, a hasát süttetve, vagy búvárkodik.

Szóval még rettenetes hosszú két hét van addig, amíg megtudjuk, hogyan döntött a Bíró bácsi, de nagyon bízunk benne.


Millió puszi és ölelés Nektek.

Meme