Az állatkertben

Nagy népszerűségre számíthatnak a Budapesten született indiai oroszlánkölykök.

Minden valószínűség szerint a  kiselefánthoz hasonló népszerűségre számíthat a február 15.-én született négy indiai oroszlánkölyök. Világra jövetelük nemcsak azért fontos, mert nagyon aranyosak, hanem azért is, mert Magyarországon most először szaporodtak, ezek a nagyon ritka nagymacskák.

Az afrikai eredetű oroszlánok szaporodása természetesen nem lenne újdonság, hiszen a Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint százéves hagyománya van az oroszlánok szaporításának, mi több, Rátonyi Zoltán, az Állatkert egykori igazgatója már 1927-ben könyvet adott ki az állatkerti oroszlántenyésztésről. Arra azonban hazánkban eddig nem volt példa, hogy az afrikai rokonnál sokkal ritkább indiai oroszlánok szaporodjanak.

Shirwane, az anyaoroszlán 2008-ban született a franciaországi Mulhouse állatkertjében és 2010 óta él a magyar fővárosban. Az apa – tisztes nevén Basil – egy évvel fiatalabb, de ő is 2010-ben érkezett Budapestre. A négy kölyköt már húsvétkor is láthatja a közönség az anyaállattal együtt.

A kritikusan veszélyeztetett indiai oroszlánok (Panthera leo persica) létezéséről a közvélemény szinte alig tud. Ennek legfőbb oka, hogy az oroszlánokat általában afrikai fajként szokták elkönyvelni, hiszen a vadon élő populációk többsége valóban a fekete kontinensen él. A történelmi időkben azonban a faj Afrikán kívül, így Dél-Európában, illetve Délnyugat- és Dél-Ázsiában is igen elterjedtnek számított.

Ezekről a területekről azonban – az emberi népesség növekedésének, illetve az ember környezet-átalakító tevékenységének következtében – az oroszlánok fokozatosan kiszorultak, kipusztultak. Dél-Európából már az ókorban eltűntek, de Nyugat-Ázsiában viszonylag sokáig fennmaradtak. Perzsiában – a mai Iránban – például még a XIX. században is éltek oroszlánok, többnyire a Zagrosz-hegység vidékén található élőhelyeken.

Napjainkra azonban már Délnyugat-Ázsiából is teljesen eltűntek. Így az egykor hatalmas méretű ázsiai elterjedési területen belül ma már csak az Indiában, közelebbről Gudzsarát tartományban található Gir erdőben maradtak fenn vadon élő egyedek. A Gir Erdő Nemzeti Parkban mintegy háromszáz indiai oroszlán él természetvédelmi oltalom alatt, további alig háromszáz egyed pedig Európa és Ázsia 43 állatkertjének lakója.

(Híradó)

 Drága kicsi Csillagaim!




Ezekkel a hírrel fogadtalak Benneteket. Csak természetes, hogy azonnal meg akartátok tekinteni őket. Megkérdeztem a Lacit, hogy a Csengét érdekli-e. Mivel a Csenge és az Anyukája is igent mondott megbeszéltük, hogy szombaton elmegyünk az Állatkertbe. Sajnos a szombat az egyetlen nap, amikor tartalmasabb programot élvezhettek, mivel sem pénteken, sem vasárnap semmilyen érdemleges program nem lehetséges idő hiányában. Erre jó példa a húsvéti eset. Anya azt állította, hogy azért akarja, hogy visszamenjetek 12 órára Húsvét Vasárnap, mivel programot szervezett Nektek. Most pénteken kérdeztem mi lett volna az a remek szórakozás, melyet Anya emlegetett. Azt mondta, hogy moziba akart vinni Benneteket. Hát igen megértem. Vasárnap 15.órakor már a házban voltatok. Olyan késő volt, hogy akkor már nem lehetett elmenni moziba. Nincs másik előadás, sem Húsvét Vasárnap, sem Húsvét Hétfőn, amire még el lehet vinni. Kizárólag 12 és 15 óra között működnek ott a mozik.
Miért nem mentetek el egy későbbi előadásra, és mit csináltatok vasárnap.- kérdezte Apa.
-Anya addigra már lepihent és mi számítógépeztünk.

Hát igen, ez a létért való küzdelem ma. Még Húsvétkor is agyon dolgozta magát, amikor nem voltatok ott.

Tegnap 10 órára itt volt Laci és a Csenge. Apa reggel elment a boltba vásárolni és hozott 12 zsemlét. Elkészítette mindet szendvicsnek, főzött 7 db tojást. Grammra pontosan bekevert, mint az egy jó vegyészmérnöktől elvárható, 3 liter limonádét citromból.
Laci azzal jött, hogy ő készített kilenc zsemléből szendvicset, hozott 3 kg almát és 2 liter forró teát.
Csengéről is gondoskodott az édesanyja is.  Úgy tűnik, hogy akár egy hétre is elmehetnénk valahová. Biztosan nem halnánk éhen.

Már 11 órakor az Állatkert előtt álltunk, és bementünk. A kapuban egy páva fogadott minket. Mivel alaposan felkészültünk állatetetésből megkínáltuk őkelmét. Vittünk 3 kg répát. 2 kg Zoo csemegét. és almát is felvágva sokat.

 

 

Evett a tenyeretekből, de hamar elvesztette a várázsát, mert hívogattak az új élmények.

 

 

Milyen érdekes a bray írás. Apa, ezt hogyan lehet megtanulni.? -érdeklődött Andris. Közben a fotóriporter is közeledett már.

Az elsődleges cél volt a doktor halak meglátogatása, mert a múltkori alkalomkor lemaradtatok róluk. Biztosan pihenőre tértek, mert zárva találtátok az akváriumukat. Mivel a következő nyitás 14 órakor volt, körbejártuk az épület termeit. Voltak ott rovarok, élőben amolyan reality show keretében,és gyűjteményben. Legjobban a sziszegő csótányok tetszettek Nektek. Apa meglökött egy hatalmas csótányt, mely sziszegve próbálta megfélemlíteni őt.

Ez nagy derültséget okozott nálatok, és ezután "Apa sziszegtesd, Apa..." Szegény csótányok nem tudtak pihenni aztán , amíg el nem vittelek

Benneteket onnan. Láttunk csontvázakat, kitömött gibbont, grizzly medvét. Külön teremben voltak a tengeri emlősök.

 

 

Nagyon megtetszett egy életnagyságú bálnaszív makettja.

 

 

Csenge először csak figyelő pozicióba helyezkedett. Hátha valami gond lesz Veletek, de hamar beszállt ő is mivel látta nincs veszélyhelyzet.

Laci közben kiderítette, hogy 3D-s előadás van a moziban 14 órakor. Akkor most hová? Halakhoz vagy a moziba. Ti a halakat akertátok Csenge a moziba akart menni, mert félt a halaktól.
 Többségi döntés alapján visszamentünk a halakhoz. A Laci kissé duzzogva, kiült napozni. :-D

14 órakor volt a doktor halak akváriumának a nyitása.

Az apró, mintegy 8–14 centiméter hosszú rágcsálóhalak, amelyeknek garra rufa, magyarul piros szívogató márna a nevük, a törökországi Kangal-vidéken, az ottani melegvíz-forrásokban élnek, s a feljegyzések szerint évszázadok óta használják őket gyógyításra, maga makedóniai Nagy Sándor is élt a lehetőséggel. Egyébként Törökországban doktorhalaknak nevezik őket. A Kangal patak nagyon meleg 33–36°C-os vizét csak ez a pontyfélék családjába tartozó hal bírja, s a termálpatakban uralkodó planktonhiány arra késztette a halakat, hogy más fehérjeforrásokat keressenek táplálékul.

A patakban a környékbeliek rendszeresen megmártóztak, és testük – az akkori higiéniai hiányosságok folytán – tele volt bőrbetegségekkel (pikkelysömör, gombás fertőzések, mitesszerek). A márnák falatozás közben nemcsak a felesleges hámréteget távolítják el, hanem enzimet tartalmazó váladékot  is fecskendeznek a bőrbe, amely elősegítheti a gyógyulást. Ezek a kis halak, amelyek Iránban és Irakban szintén honosak, tehát lerágják a testről az elhalt bőrsejteket, s ezáltal megszabadítják a beteget több kellemetlen kórtól.

Mindegyikőtök kíváncsi volt, hogy mit is csinálnak ezek a pici halak. Andriskám Csillagom, mint mindig, Te voltál a vállalkozó szellem, és az akváriumban Neked volt először bent a kezed. A felügyelő néni, közben beszélt a halacskákról, de csak Nektek, mivel az emberek csak a film után jöttek oda.

 

 

Csenge először bizalmatlan volt és azt kérdezgette, hogy mekkorát harapnak, és fáj-e, ha leeszik az elhalt bőrt a kezéről. A képek tanúsága szerint, hamar felbátorodott. De annyira, hogy ő volt az aki nem akart tovább menni. A felügyelő néni, már többször szólt, hogy zárna, de ő hajthatatlan volt. Megígértem neki, hogy veszek ilyen halacskákat, és ha eljön hozzánk játszhat velük. Így sikerült elvonszolni a Garra Rufáktól.
Kifelé menet volt egy keltetőgép és 5 feldátumozott tojás. Sajnos még cca. 3 nap volt hátra a kicsi csibék kikeléséig. Viszont a keltető mellett volt egy nagy láda, melyben volt sok napos csibe. Természetesen meg akartátok fogni őket, megszeretgetni.

Apa mondta, hogy annyira kell vigyázni rájuk, mint a Máté babára, mert ők is picik még. Sikerült is Andriskám megfognotok Apával egyet.
Csenge először nem merte megfogni őket. Viszolygott tőlük, és sivítozott, ha hozzá ért. Laci végtelen türelemmel lassan hozzászoktatta, és meg is fogta az egyiket már Csengi.

Addig Bencém Te, "tudományos kísérletekbe" kezdtél, "mindent tudni akarok" címmel. :-)

Találtatok egy cápafog makettet is, melybe Andriskám beültél. Látszott, hogy mennyire kicsi vagy egy hatalmas cápaszájhoz.

 Sajnos amikorra lekaptalak volna, már tova is száguldottál.
Sajnos a moziról lemaradtunk mindig, mert soha nem értünk oda a kezdésre, és Nektek nem volt türelmetek 10 percet várni. 
Apa megbeszélte valakivel, hogy valamit átad neki az Állatkert kapujában, így ránk maradtatok, amivel semmi gond nem volt, de azzal, hogy az összes cuccot rám hagyta, már igen. Nagyon nehéz volt a hátizsákom a répáktól, és még az Apáét is én vittem tovább.
Eldöntöttétek, hogy most már irány az Aisha, a kiselefánt. Nála is volt látogatási idő előírva, és még volt egy kis időnk addig.
Elmentünk egy nagy hegy mellett. Rögtön elhangzott a parancs: Bevenni a hegyet? Támadáááás!!!!
A hegyről a lejtőn is le lehetett jönni, de egy igazi támadó, a gyorsaság kedvért a csúszdát veszik igénybe. A Csenge itt is elbizonytalanodott egy kicsit. Ti viszont a hajógyári csúszdákon nevelkedett vérprofik vagytok. Rögtön bemutatót is tartottatok Csengének.

 

 

 

 

Na ne félj, indulj kicsi Csenge! Na látod megy ez, de most újra fuss neki, ez nagyon nőiesre sikeredett.

Ez már sokkal jobb!

Mivel a hegy el lett foglalva, már új kalandok felé indultunk.

A szurikáták következtek.

-Jaj, de cukik-így Csenge

-Miii, ezek a patkányok cukik?

-De Apa, ezek nem patkányok, hanem cuki kis állatok.-válaszolta az apjának.

Megvallom, nekem a kedvenc kis állataim lettek, amikor őket is felfestettem a Máté szobája falára.

Innen már csak egy ugrás volt az elefánt ház. A nagy érdeklődésre tekintettel önkéntes segítők vigyáztak a kis elefánt nyugalmára. egyszerre csak 10 embert engedtek be, és mindenkit megkértek, hogy csendben járják végig a házat. Sajnos emiatt nagyon hosszú sor állt a bejáratnál. Ez hamar a kedveteket szegte, és lemondtatok volna a látogatásról.Az állatsimogatót tűztétek ki a következő célul. Apa még nem érkezett vissza, és mi a Lacival hajthatatlanok voltunk. "Gyerekek ezért jöttünk ma el. Egy kis nehézség ne tántorítson el Benneteket." Bencém Csillagom Te duzzogtál és hajthatatlannak tűntél. Valahonnan szereztél egy térképet és a tanulmányozásába kezdtél. Laci azonnal akart segíteni Neked, de én megkértem rá, hogy csak akkor, ha nem boldogulnál vele. Életedben olyan térkép, melyen Neked tájékozódni kellett, most volt először a kezedben.

Nagyon ügyesen, minden segítség nélkül megtaláltad az állatsimogatót, és azt is hogy merre kell oda menni. El is döntöttétek, hogy elindultok oda. Laci intett, hogy nyugodtan a Csengére bízhatlak Benneteket, mert a túrákon ő tájékozódik és ő a túravezető. Engedélyt kaptatok a távozásra, mi meg álltunk a sorban. Amikor már egy kissé messzebb voltatok a Laci tisztes távolságban elindult utánatok.
Én álltam a sorban, de most már a Laci hátizsákja is nálam volt.
Nemsokkal később Bencém, Te visszajöttél, azzal, hogy inkább maradsz. Na de hol a Laci? Közben Csenge és az Andris is visszajött. Mindegyik kétségbe esett, hol a Laci. Ő látótávolságon belül követte az eseményeket.
A sor gyorsan fogyott, és már az elején álltunk. Csenge odaszólt nekem, hogy kérdezzem meg, lehet-e adni répát az Aishának.
-Kérdezzétek meg Ti,-válaszoltam.
-Nem fog a néni kiabálni velünk?

- Hidd el hogy nem,  Ő azért van itt, hogy tanítson Benneteket. Erre felbátorodtatok és meg is kérdeztétek. A néni nagyon megdicsért Benneteket, hogy ilyen okosak vagytok, Sokkal okosabbak, mint sok felnőtt. Elmondta, hogy sok állat elpusztult már, mert olyat evett, amit nem lett volna szabad. Megkért mindenki ezután a néni, hogy csendesen vonuljon végig az Asha lakásán.
Sajnos a kép nem sikerült jól, mert sötét volt, és vakuval nem szabad megzavarni a csöppséget.

Vizilovat nem láttunk bent, talán akkor máshol voltak.
Apa közben megérkezett és a kijárat előtt várt már. Elmeséltétek, milyen aranyos volt a "pici" lány. Ne de menjünk már az állatsimogatóba. Gyorsan, gyorsan.
Az út közbe eső állatokat azért megnéztük, és akit lehetett meg is etettétek.
A páva nagy sikert aratott a szép farkával Nálatok.

Eléggé fújt a szél és nagy derültséget okozott, amikor belekapott a farkába és futnia kellett, hogy visszanyerje az egyensúlyát. A magamutogatásával annyira el volt foglalva, hogy észre sem vette, a kukoricát, melyet bedobtatok neki. Viszont a kedves szomszédja szívesen vette a gondoskodásotokat.

Innen már csak egy ugrásra volt az állat simogató.
Nagyon sok gyerek és kísérő volt bent  a karámban. Ti is azonnal átléptetek a kerítésen. Vittetek magatokkal sok kaját is.

 Ő volt a bandavezér. Ott volt mindenhol, ahol kajára lehetett számítani.

Csenge kiválasztott egy kis gidát. Olyan volt, mint egy pici őzike. Elneveztük Bömbinek. Szerette volna hazavinni. Szerintem az anyukája annyira nem örült volna neki. Sokáig ott voltunk, és minden kaja elfogyott. Apa volt a rendezvényszervező és ő tartotta észben a programokat. Figyelmeztetett, hogy lassan mennünk kell, mert kezdődik a fóka show. Én nem szeretem az állatok ilyen produkálását,. Nem szeretem a cirkusz, a delfináriumokat. De mivel Ti nagyon kíváncsiak voltatok beleegyeztem. Épp időben értünk oda. 

A fókák nagyon pajkosak, játékosak voltak. Úgy nézett ki, mint ha élveznék a szereplést. Mindenkinek nagyon tetszett a műsor. 

 

 

 

A szomszédságban is nagyon kedves lakók laktak. Imádjuk őket.

Tündériek voltak, ahogyan sorban állva várták a halat a gondozójuktól

.

Akkor most menjünk a kis oroszlánokhoz. De merre vannak? Jaj, pont a másik oldalon

Nem baj, sétáljunk egy jót.
 Megint egy "hegy". Másszuk meg. Jaj itt mekkora madarak vannak "szabadon" .

  Meme, menjünk fel oda. Andriskám, nem gondolod, hogy ahhoz a nagy madárhoz fel tudunk menni. nem szabad zavarni őt.

Annak ellenére, hogy a doktor halak előtt tízóraiztunk, lassan megéheztetek már. Leültünk egy padra, és elővettünk az ellátmányunkat. Mindenkinek a másik által hozott szendvics ízlett a legjobban.

Látogatónk is akadt, és nagy figyelemmel kísérte az étkezésünket. Kapott kenyeret, de azt addig nem fogyasztotta el, amíg ott voltunk.

Apa és én már jéggé fagytunk, de Tinektek melegetek volt. Nem is értem, hogy a Csenge sem fázott, csak mi.

Apa kitalálta, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, menjünk be az akváriumba. Ott meleg is van és sok halat is lehet látni. 

Persze az út nem vezetett nyíl egyenesen oda.

Egy hídon kellet átmennünk, aminek a korlátján állt egy páva, aki etettek. Andriskám Csillagom, te elkezdted bosszantani a pávát. Leejtett egy szem kukoricát, melyért le akartál hajolni. Ekkor egy nagyot a fejedre koppintott ő urasága, a közönsége nagy derültségére. Sajnos ezt a pillanatot nem tudtam elkapni :-D

Bementünk az incidens után az akváriumba. Húúúú, de jó meleg volt bent. Bencém Csillagom, Te ott íziben hőgutát kaptál és ki akartál menni.
Sajnos sok időnk nem maradt a melegedésre, mert megkértek, hogy fáradjunk haza, mert záróra volt. De káááár.
Elindultunk visszafelé. Találtatok egy játszóteret, és egy labirintust sövényből. Na oda azonnal bementetek, és a mi feladatunk volt, hogy a három csíkot találjuk meg. Természetesen Ti győztetek. A végére Apa elkapta valamelyikőtöket, és a hátán kivitte, csak már menjünk haza. Ekkor vettétek észre, hogy ott vannak a kétpúpú

 

tevék. Persze oda azonnal vissza kellett menni.

Apa adott neki a zsebében maradt kevéske Zoo csemegéből. nagyon mókás volt, ahogy az a nagy állat a fejét felemelve kapkodta a parányi szemeket. Nagyon kedves állatok voltak.

Mindenki már kifelé tartott, így mi is elindultunk. Andriskám Csillagom, a teknősre, amit korábban nem vettél észre neked is fel kellett mászni.

Ezzel véget is ért egy szép szombati nap. Jól éreztétek magatokat és Apával megígértettétek, hogy rövidesen visszahoz, azokat az állatokat megtekinteni, melyekre most nem került sor.
Csenge is boldogan csatlakozik hozzátok

Aludjatok jól, Drága kicsi Csillagaim. Millió puszi Nektek, és "tízszáz" ölelelés.

Meme