2013. március 12., kedd

Kemikáliák

Drága kicsi Csillagaim!



Mint azt tudjátok elkötelezett híve vagyok az egészséges életnek, és amennyire lehet megpróbálom mérsékelni az emberekre károk vegyszerek használatát. Ebben nagyon nagy segítséget nyújt számomra az
                                                                   www.antalvali.com
-on megjelenő számos cikk.
Itt olvastam, hogy a fogkrém, a testápoló, a tusfürdő, stb mennyi káros, mérgező anyagot tartalmaz.
Ezek után végignéztem az Auchanban, hogy az a fogkrém, amiket gyerekeknek gyártanak, milyen alapanyagokból készülnek. Megdöbbentő az a felelőtlenség, vagy egyéb meggondolás, mellyel titeket, gyerekeket is szándékosan mérgeznek.
 Ezek után a weboldal ajánlása alapján vettem fogport , fogkrém helyett. Szerencsére nagyon okosan elfogadtátok a magyarázatot és azóta használjátok nálunk Ti is. Figyelemre méltó volt az hogy két heti használat után megszűnt az évek óta tartó fogínyvérzésem és a fogaim érzékenysége. Ezeket az Apa is nagyon hamar megtapasztalta.

Az Anyától is kértétek, hogy vegyen Nektek fogport, mert azt akarjátok használni ott nála is. Anya nemes egyszerűséggel azt mondta, Nem, mert ez hülyeség.
Nekem nem kell hinni, és a számomra nem is fontos, hogy anyátok nekem higgyen, de talán az igen tapasztalt és tájékozott Antal Valinak már fog hinni. Ezért most bemásolok neki egy oldalt az antalvali.com-ról.



Káros anyagok a kozmetikumokban

A tisztálkodó és testápolási termékekkel kapcsolatban nemcsak azt lenne fontos vizsgálni, hogy milyen anyagokat tartalmaznak, hanem arra is oda kellene figyelni, miket nem szabadna tartalmazniuk!
Számos szokványos szappanban, krémben és egyéb kozmetikai termékben - mint ahogy arról már tegnap is írtam - vannak olyan összetevők, melyek bizonyítottan vagy alaposan vélelmezhetően károsak az egészségre, és nem kívánt reakciókat válthatnak ki. Listánk segítségével ismereteket szerezhet a káros összetevők természetéről.
Nem csak a levegőben és az élelmiszerekben találhatunk szennyeződéseket és mérgező anyagokat, hanem számos kozmetikum és háztartási tisztítószer is tartalmaz veszélyes anyagokat, melyek káros hatással lehetnek az egészségre. Olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, melyek egészségkárosító hatásukról ismertek. Az ilyen kémiai anyagoknak általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak, ahol a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez és ott súlyos károsodásokat okozhatnak.
Tegnap említettem, hogy az OSHA hivatala 1988-ban végzett egy olyan kutatást, melynek során 2.983, kozmetikumokban található kémiai anyagot vizsgáltak meg. Ezek közül 884 mérgezőnek bizonyult!
  • 146 daganatot/tumort okozhat,
  • 376 a bőr és a szem irritációját idézheti elő,
  • 314 biológiai elváltozásokat eredményezhet,
  • 218 szaporodási problémákat okozhat (egy anyag akár több helyen is szerepelhet)!
Ezek az anyagok a mai napig alkotói a vizsgált kozmetikumoknak!!!
A-hidroxisav: Szerves sav, amely anaerob légzéssel keletkezik. Az a-hidroxisavat tartalmazó bőrápolási termékek nem csupán a bőr sejtjeit támadják meg, hanem a bőr védőköpenyét is. Használatának következménye akár hosszantartó bőrkárosodás is lehet. Az a-hidroxisav ezen kívül még fotoallergén is, ami azt jelenti, hogy napsugárzás hatására nem kívánt kémiai folyamatok indulnak el a bőrben,ami súlyos allergiához vezethet. Bőrre gyakorolt jótékony hatása is számottevő, de SZIGORÚAN CSAK SZAKEMBER FELÜGYELETE MELLETT SZABADNA HASZNÁLNI, a megfelelő semlegesítő program beiktatásával.
Alkohol: Színtelen, illékony gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható. Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 25%-nál magasabb alkoholtartalmúak, hozzájárulhatnak a száj-, a nyelv- és a torokrák kialakulásához.
Állati zsír (faggyú): Az állati szövet bizonyosfajtája; olajtartalmú szilárd és félszilárd anyagokból áll. Ezek a glicerol vízben nem oldódó észterei, illetve zsírsavak. Az állati zsír és a lúg adja a szappanok, a tisztító- és emulgeálószerek fő alkotórészét, és egyben a legjobb táptalajt biztosítják a baktériumok számára.
Alumínium: A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészeinek, illetve protézisek előállítása során, emellett izzadásgátló termékek alapanyagaként, továbbá savgátlókhoz, valamint fertőtlenítőszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.
Ásványolaj (paraffinum liquidiumnak is nevezik): Egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználáskor leginkább kenőolajként alkalmazzák. Az ásványolaj egy finom, filmszerű réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb, a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon.
Bentonit: Lyukacsos anyag, amely víz hatására eredeti térfogatának többszörösére duzzad meg. Számos kozmetikai termék alapanyagaként eltömíti a pórusokat, így elzárja a bőrt a szabad levegőtől. Lemosható paszta-pakolásokban megengedhető.
Butan (bután): Rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású.
Diethanolamin (DEA): Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgátorokhoz használnak fel. testápolók is tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt. Ezen kívül más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vee hidratáló hatása miatt. Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesül nélkül is rákot okozhat. Bőr- és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.
A Neways termékek nem tartalmaznak Ethanolamine-ket (Triethanolamine-t (TEA) és Monoethanolamine-T (MEA) sem.
Diethylphthalate (dietilftalát): Alkohol denaturálásához használt anyag. Felszívódik a bőrbe és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A Phthalate-ok (ftalátok) károsítják a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindamellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak. Leggyakrabban a samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal.
Dioxin: A papírgyártás folyamata során keletkezett hulladékanyag a dioxin, amely rákot okozhat. Dioxinnal kezelt edényekről a termékekbe kerülhetnek a veszélyes anyagok.
Elastin (elasztin) magas relatív molekulatömeggel: A kollagénhez hasonló fehérje, a rostok fő alkotórészét képezi. Az elasztin állati testrészekből is nyerhető, és a kollagénhez hasonló hatást gyakorol a bőrre. Bőrön keresztül nem szívódik fel, a cégek reklámfogásként alkalmazzák a termékeikben.
Fluorid: Potenciális rákkeltő alapanyag.
Fluor-szénhidrogén: Színtelen, nem éghető gáz, amit színtelen, nem éghető folyadékként is felhasználnak. Ritkán a felső légutakban enyhébb irritációhoz vezethet. A flour-szénhidrogént gyakran használják hajspray-k hajtóanyagaként.
Formaldehyd (formaldehid) és származékai (Bronidox, bronopol, diazolidinyl-karbamid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karbamid, imidazolidinyl-urea,2-bromo-2-nitropropán-13-diol, 5-bromo-5-nitro-1,3-dioxane.): Színtelen mérgező gáz, irritáló hatású, és rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva a formaldehidet fertőtlenítőszerként, rögzítőként, illetve tartósító-szerként használják. A formaldehid számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják. A formaldehidek rákkeltő anyagok, amelyek már kis mennyiségben is irritálják a nyálkahártyát, és allergiát válthatnak ki.
Glycerin (glicerin): Sziruphoz hasonló folyadék, melyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként kerül felhasználásra. A bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ott is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65%-ot. így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad.
Ízesítőanyagok: Néhány ízesítőanyagot rákkeltőként tartanak számon.
Kaolin: Finom fehér agyag, melyet főként porcelánkészítéshez használnak. A bentonithoz hasonlóan teljesen eltömíti és elgyengíti a bőrt. Lemosható paszta-pakolásokban megengedhető.
Kollagén: Zselatinszerű, nem oldódó protein, amely mérete miatt nem szívódik fel a bőrbe. A kollagén megtalálható a legtöbb kozmetikai termékben. Állati bőrből és apróra őrölt tyúklábból nyerik ki. Ez az anyag filmrétegszerűen helyezkedik el a bőrön, ezáltal nem engedi azt szabadon levegőzni. Bőrön keresztül nem szívódik fel, a cégek reklámfogásként alkalmazzák a termékeikben.
Lanolin: Gyapjúzsír, a birkagyapjúból nyerhető zsíros anyag, amely gyakori összetevője kozmetikumoknak és különböző krémeknek. Néha allergiát vált ki a bőr felületén, például bőrkiütések formájában. Maga a lanolin nem káros anyag - sőt kimondottan bőrbarát - de a feldolgozási folyamatok során használt vegyszerek benne maradnak, és ezek okozhatnak akár súlyos bőrproblémákat is, főleg gyermekeknél. Bio változatai kockázat mentesen használhatók.
LAS-Tenside (lineáris alkylbenzol-szulfonát): Erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják.
Lúg: Nátriumhidroxidból vagy káliumhidroxidból álló nagytöménységű vizes oldat. A szappandarabok például lúg és állati zsír kombinációjából állnak. Összetevői megtámadják a bőrt, és kiszárítják azt.
Nitroaminok: A nitroaminok felszívódnak a bőrbe, és hatásuk rákkeltő lehet. A kozmetikumokba a nyersanyagok beszennyezése által kerülhetnek, illetve létrejöhetnek a tárolás során is, abban az esetben, ha az összetevők egymással reakcióba lépnek.
Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek: Ezek a szintetikus parfümanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai hátterét. Környezetünkben és szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódhatnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni őket. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorolnak a májra. Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellett a légutakat is irritálhatják.
PEG (polietilénqlükol)/ PEG-származékok: (A Copolyol, a Polyglykol, a Polysorbate olyan anyagok, amelyeket a PEG vagy eth. jelölés mellett többnyire egy számmal is ellátnak, pl. ceteareth- e 33.) A polietilénglükolok és származékaik a bőrt áteresztővé teszik, így a káros anyagok akadály nélkül a bőrbe kerülhetnek.
Petrolatum (petrolatum): Petróleum bázisú zsír, melyet az iparban kenőanyagként használnak. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.
Propán (propán): A propán egy olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotizáló hatással bír.
Propylenglykol (propilénglükol): A propilénlgükol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglükolt a bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.
Só: Szárítja a bőrt, és irritáló hatású lehet nagy koncentrációban.
Sodium Fluorid (nátrium fluorid): Potenciális rákkeltő anyagként határozták meg.
Sodium Lauryl Sulfate (nátrium lauryl szulfát): Erős tisztító és nedvesítő hatású anyag, amely előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosószerekben egyaránt. Tudósok szerint a Sodium Lauryl Sulfate a leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a Sodium Lauryl Sulfate lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürkehályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését.
Gyógyszertárakban nátrium lauryl szulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat. Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki, és forduljon orvoshoz! Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni! Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni!
Sodium Laureth Sulfate (nátrium laureth szulfát): A Sodium Laureth Sulfate alkoholos változata a Sodium Lauryl Sulfate-nak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat. A tisztító¬szerekben vagy a samponokban található anyagokkal reakcióba lépve mind a Sodium Laureth Sulfate, mind a Sodium Lauryl Sulfate rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Csupán egyszeri hajmosással nagy mennyiségű nitrát kerülhet a vérkeringésbe.
Talkum: A talkum egy puha, szürkészöld színű ásvány, amely megtalálható néhány testápoló és kozmetikai termékben. Bizonyos körülmények között a talkum belégzése káros lehet, mindemellett rákot is okozhat. Lemosható paszta-pakolásokban megengedhető.
Néhány példa káros hatású összetevőkre:
Szájvíz: Alkohol, ízesítőanyagok, Sodium Lauryl Sulfate
fogkrémek: Fluor, Sodium Fluorid, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Propylenglykol, Saccharin
samponok: DEA, Diethylphtalat, LAS-Tenside, Oxybenzon, Propylenglykol, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate
Hajkondicionáló: DEA, Propylenglykol, faggyú
Borotvahab v. borotvagél: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú, só
dezodorok: Alumíniumsók, Bután, Propán, Propylenglykol, Alkohol, Talkum
Tusfürdők, szappanok: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú
Krémek: Formaldehyd, Glycerin, Kaolin, Lanolin, ásványolaj, parfüm, Petrolatum, Propylenglykol, TEA
Színezett nappali krémek/Make-up-ok: PEG, ásványolaj, parfüm, Propylenglykol, Glycerin
Érdemes megvizsgálnod neked is azokat a termékeket, amiket eddig használtál a fürdőszobában, a konyhában, vagy a mosás során!






Csak merem remélni, hogy Anya merő véletlenből nem talált eddig ezekre az oldalara, bár, ha belegondolok lett volna eddig ideje rákeresni, miután már hónapok óta használjuk a fogport. Persze a seavajat sem találja sehol a Neten amivel lehetne masszírozni a viszketős száraz bőrötöket. Talán most már nagyobb szerencsével fog kutakodni. Még ebben a témában bemásolok egy cikket, majd a seavaj fellelhetőségéről.





A fogkrémbe kevert fluoridot a II. Világháborúban még a rabok sterilizálására és megszelídítésére használták

Forrás: Current.com
Az ivóvízhez sok országban rutinszerűen hozzáadott fluorid rendkívül káros, mérgező hatással van az idegrendszerre, mivel gátolja az agyi idegsejtek megfelelő működését, megadó, kezelhető magatartást és intelligenciavesztést eredményezve azoknál, akik „kellő” mennyiségben fogyasztják.
A fluorid a Prozac nevű hangulatjavító (FLUoxetene Hydroklorid) és a Sarin ideggáz egyik alapvető összetevője is (Isopropyl-Methyl-Phosphoryl fluorid).
Azt kellene minél több embernek megértenie, hogy bár a fluor természetes élelmiszerekben is előfordul szerves kötésben, az izolált kémiai folyamatok eredményeként előállított fluorid már teljesen más hatást gyakorol szervezetünkre, a nátrium-fluorid pedig, amit az ivó- vagy ásványvízhez, illetve a fogkrémekhez és más termékekhez adagolnak, az atom-, az alumínium és a foszfátos műtrágyaipar egyik veszélyes mellékterméke. Amellett, hogy a patkány- és csótánymérgek egyik alapvető összetevője, széles körben alkalmazzák érzéstelenítésre, hipnotikus és pszichiátriai gyógyszerek gyártásához, valamint katonai ideggáz előállításához. Ennek ismeretében, hogy kerülhet ugyanez az anyag a fogkrémekbe és az ivóvízbe?
A történelem során számos alkalommal használták tudatosan a fluoridot a tömegek elnyomására. Mivel azonban a modern iparágak számára a nyereség a legfontosabb, rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb megközelítés, ha elhitetik az emberekkel a fluoridnak a fogakra kifejtett jótékony hatását. A taktika bevált és a társadalom jelentős hányadát sikerült megmérgezniük.
Néhány mérföldkő a fluorid alkalmazásával kapcsolatban:
1940 – A fluoridot a szovjet koncentrációs táborokban a rabok kezelhetővé tételére használják. Alkalmazásával a táborok lakói kevésbé kérdőjelezik meg fogva tartóik fennhatóságát.
1942 – Németország a világ legnagyobb alumínium (és nátrium-fluorid) termelőjévé válik.
1943 – Az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat kutatói a texasi Bartlett városának lakóin tesztelik, hogy 8 ppm (~ 8 mg/l) fluorid hozzáadása az ivóvízhez befolyásolja-e a lakók egészségét. A tesztet 1953-ban megismétlik. A vizsgálat kimutatta, hogy Bartlett városában a halálozási arány a szomszédos városhoz képest, ahol az ivóvíz mindössze 0,4 ppm (~ 0,4 mg/l) fluoridot tartalmaz, háromszorosára emelkedett.
1944 – „Az ivóvízben található fluorid még 1 ppm (~ 1 mg/l) koncentrációban is mérgező a szarvasmarhák, lovak és birkák számára.” (Moules, G.R. Víz szennyezettség kutatás összefoglaló szakirodalom, 1944)
1995 – Egy kínai kutatás szerint a fluoriddal „dúsított” területeken a gyerekek IQ szintje alacsonyabb. (zhang, I.B., et al, „A magas fluoridtartalmú víz hatása a gyerekek intelligenciájára, a kiadás folyamatban)
További tények a fluoridról
-          A New Jersey Egészségügyi hatóság legújabb felmérése megerősítette, hogy a csontrák előfordulásának gyakorisága 6,9-szeresére emelkedett a magas fluorid tartalmú víz fogyasztása miatt a fiatal férfiaknál.
-          A fluoriddal dúsított víz fogyasztása miatt a combnyak, illetve csípőtörések száma kétszeresére emelkedett a férfiaknál és a nőknél egyaránt,
-          A fluorid növeli a meddőség gyakoriságát,
-          Jelenleg az Amerikai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (FDA) álláspontja szerint a fluorid egy engedély nélküli új gyógyszernek minősül, aminek biztonságos alkalmazására vagy hatékonyságára nincs bizonyíték,
-          Az FDA szerint a fluorid nem számít fontos tápanyagnak,
-          A fluorid fokozottan mérgező,
-          A Nemzetközi Fogorvosi és toxikológiai Akadémia a fluoridot nem engedélyezett fogorvosi szernek minősíti magas fokú toxikus tulajdonságai miatt.
-          A Procter and Gamble tanulmánya rámutatott, hogy az ivóvizek fluorozásához használt mennyiség fele már mérhető és jelentős genetikai károsodást eredményez.
-          A fluoridot nem lehet olyan mértékben felhígítani, hogy legálisan az óceánba lehessen önteni, ugyanakkor azt állítják róla, hogy 1 mg/l hígításban az ivóvízhez adagolva biztonságos.
magyar vízszabvány szerint:
A „megfelelő érték” 0,9 mg/l, legfeljebb 1,5 mg/l, „tűrhető” 1,7 mg/l, az „irányelv” 1,5 mg/l és a 201/2001-es kormányrendelet értelmében, az ivóvízben 1,5 mg/l fluorid a kívánatos mennyiség.
A fentiek alapján a fluorozott ivóvíz rendkívül káros hatása remélhetőleg mindenki számára egyértelmű. Ez elsősorban más országokban (pl. USA) komoly probléma, hiszen Magyarországon szerencsére nem fluorozzák az ivóvizeket, ugyanakkor nagyon sok ásványvíz tartalmazza ezt az elemet. Tanácsos tehát vásárlás előtt átnézni a címkéket és lehetőleg elkerülni az ilyen termékeket.
Ajánlott filmek (angol nyelven):

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK


4.1
A seavajat is kértétek már tőle sokszor, de azt válaszolta, hogy nem tudja hol lehet kapni. Nem lenne kézenfekvő megkérdezni Apát péntekenként, vagy emailbe, netán a Neten?

Persze, akinek feltett szándéka valamit megtalálni akár a Neten vagy máshol,  azt meg is találja. Csak annyit kell/ene, beütni a Google-be, hogy seavaj és azonnal több tíz találat jön ki, De aki ezt nem teszi meg, annál nem jön be semmi.

Hogy van ez, nekem sikerült? Ezért megosztom Anyával a linket.
https://startpage.com/do/search?query=seavaj

Most már lehet rendelni, és esténként megmasszírozni Benneteket, ahogy én is szoktam. Remélem nem lesz hiába Anya új tudománya.


 Millió puszi Nektek.

 Meme

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése